Az országban az értékesített szántók átlagos nagysága 4,1 hektár volt 2016-ban, azonban akár hatszoros különbség is tapasztalható a járási szintű átlagárakban. Vásárhely környékén 1 millió 250 ezer alatt nincs termőföld.
A termőföld továbbra is legnagyobb természeti értékeink közé tartozik, ezért is fontos, hogy elkészült egy friss, bárki számára elérhető kiadvány ebben a témában, ami művelési ágakra lebontva elemzi az országos, megyei, és járási adatokat is.
Ezeket is tartalmazza X-Agro kiadványa, mely elektronikus formában letölthető (Elérhető a cikk alján!).
A tájékoztató különlegessége, hogy a most ezzel foglalkozó intézmények által készített kimutatásokhoz képest sokkal frissebb adatokkal dolgozik, így pontosabb képet kaphatnak az olvasók az aktuális árakról.
Érdekesség, hogy Észak- és Dél-Alföld régiókban történt az országos szántóforgalom közel 43 százaléka.
Különösen intenzív volt a piac Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Csongrád és Hajdú-Bihar megyékben.
2016-ban Csongrád Megyében 1 hektár szántó átlagára 1 millió 314 ezer forint volt, 1 hektár gyümölcsösé pedig 1 millió 332 ezer forint volt. Az ország többi megyéjéhez képest kiemelkedően magas Csongrád Megyében az erdő átlagára: 1 millió 70 ezer forint. Az „1 milliósok klubjában” Csongrád megyén kívül, csak 4 dunántúli megye található.
Mint megtudtuk, a statisztikai kiadvány közel 134 ezer hektárnyi földvásárlás adatait vette alapul és kizárólag megtisztított adatokból dolgoznak, sok esetben manuálisan feldolgozva. Ráadásul a hivatali statisztikák régóta meglévő problémája, hogy jellemzően egy-másfél éves lemaradással közlik eredményeiket, így pontos képet eddig nem kaphatott az érdeklődő ebben a témában.
Nézze meg a különböző művelési ágak árait és földmozgásait, régiós, megyei, és járási szintekre lebontva:
