Nem szokványos feladatok is szerepeltek a matematika érettségiben.Ma reggel Vásárhelyen 508- an kezdték el középszintű és 11-en az emeltszintű matematika érettségit.
Halmazelmélet, statisztika, függvény, síkgeometria, koordinátageometria, térgeometria, kombinatorika és valószínűségszámítás is szerepelt a feladatok között, emelt szinten pedig deriválás és kamatszámítás várta a vizsgázókat. A szaktanárok szerint általában véve mind a közép-, mind az emelt szintű érettségi feladatai nehezek voltak, a ketteshez szükséges eredményt azonban viszonylag könnyen el lehetett érni.
A matematika vizsgatárgy középszintű írásbeli vizsgája összesen 180 percig tartott. A vizsgázók az első, rövidebb kérdéseket tartalmazó részre 45, a második, hosszabb példákkal ellátott feladatsorra 135 percet kaptak. A feladatlapokon belül a rendelkezésére álló időt maguk oszthatták be a maturálók, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatták. Közép- és emelt szinten is használhattak az érettségizők függvénytáblázatot (egyidejűleg akár többfélét is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet, körzőt, vonalzót és szögmérőt.
A szaktanárok szerint nem volt könnyű a középszintű érettségi
Baloghné Békési Beáta, a matekmindenkinek.hu szakmai vezetője szerint az elmúlt pár év legnehezebb feladatsora volt a mostani. „Az első részben kimondottan könnyű feladatok szerepeltek, de a második rész nagyon nehéz volt, a diákok többsége is ezen a véleményen van. Nagyon sokat kellett számolni, több részből álltak a feladatok, összetettebbek voltak, mint eddig” hozzátéve: kimondottan nehéz dolgokra kérdeztek rá koordinátageometriából, de szögszámítás sem szerepel az eddig megszokott feladatok sorában. Mint mondta, voltak bonyolultabb példák is, az egyiknél például a függvény szélsőértékét kellett meghatározni, ami az első részben szintén nem szokásos feladat. Az első három példa a szaktanár szerint viszont alapszintű volt, általános iskolai tudással is meg lehetett őket oldani.
„Összegezve azt mondanám, hogy a feladatsor semmiképpen nem ment túl a középszintű követelményeken, de a második részben nagyon sokat kellett számolni, emiatt némelyeknek talán probléma lehetett az idő beosztása. Voltak olyan nehézségű kérdések, aminek szerintem sok érettségiző neki sem állt” – magyarázta Baloghné Békési Beáta. Kiemelte, a szövegértés is gondot okozhatott a 15. feladatban, ahol a bruttó, illetve nettó bérrel kapcsolatban kellett számításokat végezni. Az egyenleteknél szerinte a törtes egyenlőtlenség lehetett meglepő, az exponenciális, illetve a trigonometrikus egyenlet viszonylag könnyen megoldható volt, együtt a három viszont egy kicsit sok lehetett. „A valószínűségszámítási kérdések voltak még elég nehezek szerintem, a 16. feladatnál például nem biztos, hogy rá tudtak jönni a vizsgázók, hogyan lehet a szöveget az esetek nyelvére lefordítani” – emelte ki a szaktanár. A várható eredményeket illetően azt mondta, az átlagot véve valószínűleg gyengébbek lesznek, mint a tavalyiak, de a kettest mindenki elérheti, mert az első részből össze lehetett szedni annyi pontot, amennyi ehhez szükséges.
A szövegértelmezés lehetett gond emelt szinten
Az emelt szintű írásbeli vizsga 240 percig tartott, és két részből állt: az első négy, a második öt feladatot tartalmazott, melyből négyet kellett megoldaniuk. A rendelkezésére álló időt a vizsgázók tetszésük szerint oszthatták be, és a megoldások sorrendjéről is szabadon dönthettek.
Kamatszámítás, deriválás, sík- és koordinátageometria és valószínűségszámítás szerepeltek az idei emelt szintű matematika érettségin. A feladatokat az érettségizők nem találták könnyűnek, többen csalódottak voltak. A deriválásos példánál hátrányban voltak azok, akik nem tanultak meg deriválni – másképp is meg lehetett oldani a feladatot, de az igen hosszadalmas volt, és a szélsőértékes feladat is kifoghatott a maturálókon.
