Vásárhelyen ma reggel a magyar nyelv és irodalom érettségit 502 diák kezdte, és mindössze 9-en vágtak neki az emelt szintűnek.

Berzsenyi Dániel és Vörösmarty Mihály költeménye, Leszek Kolakowski lengyel filozófus egyik művének részlete, valamint egy kevésbé ismert Márai Sándor-elbeszélés közül választhattak a magyarból középszinten érettségizők. Az egyik megkérdezett szaktanár szerint az emelt szintű feladatok nehézségét az adta, hogy olyan szövegeket is tartalmazott - mint Vas István Cambridge-i elégiája -, melyek komoly érzelmi vetülettel rendelkeznek, olyan háttértapasztalatot igényelnek, mellyel egy 18-19 éves fiatal koránál fogva még nem bír.

A középszintű írásbeli 240 percig tartott, mely idő alatt a vizsgázóknak két feladatlapot kellett megoldaniuk: a szövegértésre 60 perc, a szövegalkotási feladatra pedig 180 perc állt rendelkezésükre. A vizsgázók először a szövegértési feladatlapot oldották meg, és csak ennek az összegyűjtése után kezdhették meg a szövegalkotási feladatlap megoldását. A szövegértési feladatlapon belül a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatták meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatták. A szövegalkotási feladatlap esetében a vizsgázónak három eltérő típusú, műfajú és témájú szövegalkotási feladatból kellett választania egyet; a választott feladat megoldásának elvárható terjedelme 500-1500 szó között mozoghatott. Az emelt szintű írásbeli 240 percig tartott; nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból és három különböző szövegalkotási feladatból tevődött össze. A vizsgázók a rendelkezésükre álló időt itt is tetszésük szerint oszthatták meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatták. A nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy alkotáshoz kapcsolódott: a nyelvi, illetve irodalmi műveltséget vizsgáló kérdések aránya hozzávetőlegesen 40-60 százalék között mozgott. A három szövegalkotási feladat különböző témáról, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írta elő. A magyar mint idegen nyelv vizsgatárgy írásbeli érettségi vizsgája négy elkülönülő részből állt: a diákok az úgynevezett „Olvasott szöveg értése”, a „Nyelvhelyesség”, a „Hallott szöveg értése” és az „Íráskészség” feladatsorait oldották meg – erre 180 perc állt rendelkezésükre.

Bonyolult Vas István mű és ismeretlen Márai-elbeszélés az idei feladatok között

A középszintű magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi első része, a 40 pontos, 60 perces szövegértési feladatsor A gyermeknyelv című, Gósy Mária nyelvész által írt ismeretterjesztő szöveghez tett föl kérdéseket. Az anyanyelv-elsajátítás kezdeteire jellemző közlésformákat taglaló szöveghez 9 feladat tartozott, melyek az adatok visszakeresésére, a szerzői gondolatmenet megértésére, a gyermeknyelv változásainak azonosítására vonatkoztak. A második részben, 60 pontért (20 a tartalom, 20 a szerkesztés, 20 a nyelvi megformálás) három feladat közül egyet kellett megoldaniuk a vizsgázóknak 3 órában. Az Érvelési feladatban idén egy Leszek Kolakowski idézet kapcsán az utazás irodalmi motívumáról, e motívum jelentéséről és értékeléséről kellett állást foglalni, a véleményt irodalmi művek bemutatásával alátámasztva. Az Egy mű értelmezése Márai Sándor Az árva című elbeszélésének adott szempontú vizsgálatát kérte. Az Összehasonlító elemzésben Berzsenyi Dániel Napoleonhoz és Vörösmarty Mihály Napoleon című alkotásának összevetése szerepelt, a műfaji sajátosságok és a történelmi személyiség megjelenítésének és értékelésének középpontba állításával. Az emelt szintű írásbeli érettségi 4 órában négyféle feladatot tűzött ki a vizsgaleírásnak megfelelően, és a vizsgázónak mind a négy feladatot meg kellett oldania. A 40 pontot érő Nyelvi–irodalmi műveltségi feladatsor kiinduló szövege Csokonai Vitéz Mihály Tüdőgyulladásomról című költeménye volt. A 9 feladat a szöveg megértésén túl nyelvi (mondatelemzési, stilisztikai) és irodalmi ismereteket várt el (például szerzők, művek, toposzok, ritmusok azonosítása). Az Egy mű értelmezése feladat (25 pont) Vas István Cambridge-i elégia című alkotásának elemzését kérte. A Reflektálás egy jelenségre nevet viselő feladatban (20 pont) a vizsgázónak a kulturális hagyomány elsajátításáról kellett kifejtenie a véleményét. A Gyakorlati írásbeliség feladat (15 pont) témája egy hivatalos levél volt, mely a színház és az ifjúság kapcsolatának értékeire hívta fel a figyelmet. Mindkét szinten összesen maximum 100 pontot lehet elérni. Ebből helyesírási hibákért legfeljebb 15 pont veszíthető.

Idősebb korosztályhoz szóló szövegek emelt szinten

A középszintű feladatlapon az Egy mű értelmezése során az utóbbi pár évben – a tavalyit kivéve – novellát kellett értelmezni; ez lehetőséget teremtett a diákoknak arra, hogy már jó előre felkészüljenek legalább erre a feladatra – mondta Gyöngyösi Olga. A szaktanár a feladatok megfogalmazását fajsúlyosnak találta; az Egy mű értelmezése feladatának megfogalmazására például nagyon oda kellett figyelniük a diákoknak, hogy úgy közelítsék meg a művet, ahogy a feladatban megadták. Szerinte idén is azok a fiatalok voltak előnyben, akik jól tudnak szöveget értelmezni. „Egy-egy feladat helyes megoldása elsősorban azon múlik, hogy a feladat mondatait mennyire érti meg a diák, ennek megfelelően fogja ugyanis dolgozata szövegét megszerkeszteni.” Eszes Valéria szaktanár szerint középszinten az érvelő feladatban szereplő út-utazás toposzt irodalmilag nagyon szépen ki lehetett volna bontani, ha maga a hívószöveg nem szűkítette volna le a kidolgozandó témát, ezzel együtt pedig a gyerekek gondolkodását. Az összehasonlító verselemzést tartotta a középszintű feladatlap „mélypontjának”, félő ugyanis, hogy a két Napóleonról szóló epigrammából nem irodalmi elemzést készítettek az érettségizők, hanem a francia császár történelmi arcképét mutatták be két irodalmi mű alapján. A középszintű feladatlapban szereplő, Márai Sándor elbeszélésével kapcsolatban elmondta: az érettségizők többsége most találkozhatott először ezzel a szöveggel, melynek feldolgozása sok időbe telhetett, tekintve a mű terjedelmét.
Az emelt szintű feladatsorral kapcsolatban Eszes Valéria elmondta: a nyelvi műveltségi feladatsor a tavalyi évben egy olyan irodalomtörténeti jellegű összefoglaló szöveghez kötődött, amely jobban bolyongott a különböző irodalomtörténeti korokban, és ettől azt a tágasabb irodalomtörténeti tudást vette célba, amely egy emelt szinten érettségizőtől elvárható. „A Csokonai-verssel viszont visszatértek az emelt szintű vizsgák régi hagyományához, amikor egy költő egyetlen műve köré szerveződtek a nyelvi műveltségi feladatok” – fejtette ki. Emelt szinten a szövegalkotási feladatoknál szereplő művet, Vass István Camberidge-i elégiáját a szaktanár olyan versszövegnek tartja, mely sok háttértudást, információt igényel. Emellett van egy olyan érzelmi vetülete is a versnek, amely nem biztos, hogy megélhető 18-19 éves gyerekek számára. „Hangulatában és érzelmi világát tekintve egy idősebb korosztályt megszólító mű, ezzel együtt úgy gondolom, ki lehetett oly módon bontani, hogy a gyerekek is hozzá tudtak nyúlni.”

 Kapcsolódó cikkünk:

Katonai alapismeretekből nyolcan érettségiznek Vásárhelyen - Az érettségi számokban