A nem igazán profitáló Dél-alföldi lovasturizmusba pénzt és energiát fektetett vállalkozóknak, lótenyésztőknek lehet gyógyír az a friss hír, amely szerint a kormány és az agrártárca kiemelt célja, hogy a magyar lótenyésztés ismét a világ élvonalába tartozzon.

November 26-án, szombaton Bábolnán, a bábolnai arablótenyésztés kétszázadik évfordulója alkalmából rendezett konferencián Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter arról beszélt, hogy az agrártárca anyagi és szakmai segítséget ad, hogy minél több színvonalas lovas létesítmény jöjjön létre. 2013-ban 165 millió forinttal, 2014-ben 220 millió, tavaly 107,5 millió, idén pedig 216 millió forinttal támogatják a kiemelt lovas sporteseményeket. A jelenlegihez hasonló mértékben még nem támogatták a lótenyésztést.

Az idei évtől minden sikeres pályázó kancánként évente 500 euró hazai támogatásban részesül, ha kancájától a pályázati ciklus alatt a tenyésztési programjának megfelelő mén után legalább egy csikót regisztrál, és vállalja, hogy kiesés esetén a kancát pótolja. Ezzel lehetőséget kapnak a tenyésztők, hogy a nehéz piaci helyzet ellenére érdemes legyen őshonos lovat tartani.

Az is elhangzott: fontos, hogy a hazai lóállomány növekedésével párhuzamosan a lovas társadalom is megerősödjön. A lótenyésztés és a lótartás kultúránk szerves része, a lovaknak kimagasló szerepük van az idegenforgalom, a környezetvédelem, a sport, az egészségrehabilitáció, a gyermeknevelés és az oktatás területén. A kormány mindent megtesz, hogy az ágazat a régi fényében tündököljön és a lovaglás beépüljön az iskolai oktatásba is - mondta a miniszter.

A Dél-alföldi - például a Csongrád megyében lovasturizmusban érdekeltek számára ez utóbbi elképzelés is jelenthet perspektívát, ugyanis a nyugati megyék, vagy a Budapest agglomerációjában szinte egymást érő (88) lovasfarm, lovasudvar, élménybirtok erősen leköti a külföldről érkező lovagolni vágyókat.

Arról viszont még nincs hír, hogy az iskolai oktatásba beépülő lovaglás majd milyen finanszírozásban valósulhat meg.