Újabb két visszaélés miatt indulhat nyomozás, amelyeket Budai Gyula az elmúlt nyolc év visszaéléseit vizsgáló parlamenti albizottságban ismertetett.
Az elszámoltatási kormánybiztos először a Leader Közhasznú Egyesület megalakulása tárgyában folytatott vizsgálatának részleteit ismertette. Budai Gyula elmondta alapos a gyanú, hogy a programban különböző törvénysértéseket követtek el, így a számviteli rend megsértésének vétsége, az európai közösségek pénzügyi érdekei megsértésének büntette, valamint hűtlen kezelés büntette állapítható meg. Úgy fogalmazott a Leader-közösségnek átutalt pénzt nem úgy használták fel, ahogyan azt a jogszabály és az uniós szabályozás meghatározza.
Az ügy maga egyébként rendkívül bonyolult, alapvetően a Leader-egyesület szabálytalan megalapításáról és működtetéséről szól a feljelentés, és nem a korábban sok publicitást kapott, helyi akciócsoporton belüli, már igazolt visszaélésekről. Az ülésen megjelent Ficsor Ádám és Forgács Barnabás is, akik korábban az ügyben illetékes, úgynevezett AVOP irányítóhatóság vezetői voltak és részben vagy egészben az õ irányításuk alatt történtek a vélhető visszaélések. Ők úgy érveltek: nem törvénysértésről, csupán jogértelmezési vitáról van szó. Ficsor Ádám szerint, a vizsgálat kiragadott részleteket tartalmaz és a Leader-programmal kapcsolatos ismeretek hiányáról tesz tanulságot.
A másik tárgyalt ügy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal gépkocsi-beszerzése volt. Az ügy részleteit ismét Budai Gyula kormánybiztos ismertette. Szerinte több mint ezer hivatali gépjármű eladásánál nem tisztázott, hogy az eladott autókat mekkora értékben számították be annak a közel 900 gépjárműnek a bérleti díjába, amelyeket ezután használt a hivatal. Lukács László egykori hivatalvezető úgy érvelt: egész egyszerűen nem volt pénze az MGSZH-nak a tízéves járműpark helyett újat vásárolni, ezért írtak ki pályázatot a flotta bérlésre. Mint mondta a pénzügyi válság idején jobban jártak a bérléssel, mert az nem került többe mint a korábbi flotta fenntartása és a bérléssel a hitel-kockázatot is elkerülték.
Obreczán Ferenc fideszes képviselő nem fogadta el a választ, mert a szerinte hátrányos szerződés miatt - annak ellenére, hogy évente 850 millió forint bérleti díjat kell fizetnie a hivatalnak - a hatéves futamidő végén az autók mégsem kerülnek az MGSZH tulajdonába.
Ezzel a két ügy szakmai vitája lezárult, mindkét esetben a nyomozóhatóságok vizsgálódnak tovább.
Már 2010-ben felhívták a figyelmet a Leader program körüli visszásságokra, azonban csak a kormányváltás után kerültek terítékre a milliárdos kifizetések körüli anomáliák.
Az alábbi cikk 2010. februárjában keletkezett, amely a közvélemény által nem igen ismert és meglepő tényeket tartalmaz. Mi most a program néhány gyakorlati lebonyolítását tárjuk az olvasó elé.
