Már 2010-ben felhívták a figyelmet a Leader program körüli visszásságokra, azonban csak a kormányváltás után kerültek terítékre a milliárdos kifizetések körüli anomáliák.
A Vásárhelyi Hírek rendelkezésére bocsátott tényfeltáró cikk 2010. februárjában keletkezett, amely a közvélemény által nem igen ismert és meglepő tényeket tartalmaz. Mi most a program néhány gyakorlati lebonyolítását tárjuk az olvasó elé. Igazi meglepetések!
A LEADER program visszásságai Magyarországon
LEADER Közösségi kezdeményezés célja a vidéki szereplők ösztönzése és támogatása a térségük lehetőségeiről történő együttgondolkodásban és fenntartható módon történő fejlesztésében a következő területeken: a természeti és a kulturális adottságok gazdagítása, a gazdasági környezet megerősítése, a közösségek önszervező képességének javítása és az együttműködések ösztönzése.
Hogy is működik mindez a gyakorlatban Magyarországon?
A gyakorlat
A LEADER kedvezményezettjei a helyi vidékfejlesztési munkacsoportok, amelyeknek tagjai a helyi gazdasági, önkormányzati és egyesületi élet képviselői. Hazánkban azonban már az akciócsoportok és az azokat működtető szervezetek létrehozása is hagyott kívánnivalót maga után. Ennek bizonyítéka a Berettyóújfaluban az alakuló ülés tervezett időpontja előtt 2 órával összehívott és zártkörű MSZP-frakcióülés keretében létrehozott Bihar-Sárrét Leader akciócsoport.
Ugyanez történt Ebesen, ahol a Hajdúszoboszlói és a Hajdúböszörményi kistérség polgármesterei gyülekeztek annak érdekében, hogy megalakítsák az akciócsoportot, de a helyi vidékfejlesztési iroda munkatársai nem engedték be őket– mondván, hogy kizárólag a meghívóval rendelkezők mehetnek be a terembe.
Alapszabály-ellenesen hívták össze az Észak- Kelet Pest megyei LEADER Egyesület közgyűlését is. Pesti Klára, Galgamácsa polgármestere észrevételt tett, hogy a tagok egy része nem kapott meghívót, válaszul Szabóné Müller Tímea MSZP-s parlamenti képviselő Galgamácsa önkormányzatát az egyesületből történő kizárással fenyegette meg.
A szocialisták országszerte nem elégedtek meg az akciócsoportok bekebelezésével, több helyen az azokat működtető szervezetekbe is saját embereket ültettek. 50 millió forintot nyert a LEADER-pályázatok egyikén a Holnapért Alapítvány, amelynek levelezési címe az MSZP szombathelyi székházába van bejelentve. Többnyire a szervezetek felügyelőbizottságába furakodtak be, de akadt cég és egyesület, ahol az ügyvezetői és elnöki székbe is MSZP-kötődésű személy ült. Az Érmelléki Vidékfejlesztési Nonpofit Kft. 5 fős felügyelőbizottságában helyet foglal: Juhászné Lévai Katalin, MSZP-s országgyűlési képviselő, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés volt elnöke, valamint Deák Gyula vámospércsi független önkormányzati képviselő, aki korábban részt vett Juhászné Lévai Katalin országgyűlési kampányában. A szóban forgó LEADER-közösség vezetőjét, Markovics Mátyást, az Érmellék Kistérségi Kht. ügyvezetőjét 2006 nyarán a bíróság gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása vétségében bűnösnek találta. A Bihar– Sárrét Összefogás Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. alakuló ülésére szóló meghívót Karalyos Géza irodavezető, későbbi cégvezető a MSZP irodájából faxolta, a szocialista kötődés tehát kétségtelen. A másik cégvezető pedig Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP tagja, aki a kettős állampolgárságról szóló 2004-es népszavazáson a szocialisták plakátarca volt. A szervezet felügyelőbizottságának minden tagja valamilyen módon kötődik a kormánypárthoz. Ezzel párhuzamosan kiderült azt is, hogy az akciócsoportokat működtető szervezetek kisebb vagyonokat emésztenek fel. Gelencsér Attila, a Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke felhívta a figyelmet, hogy a LEADER öt somogyi munkaszervezetének fenntartása 108 millió forintba került eddig, pedig a megyében még egyetlen pályázatot sem fogadtak el. A Dél-Balatoni LEADER csoportnál havonta 1000 eurót költenek irodabérletre, és 1,7 millió forint értékben állítottak ki üdülési csekkeket az amúgy 300 ezer forint körül kereső munkaszervezeti tagoknak. Aggasztónak tartják az érintett fideszes települések vezetői azt, is, hogy a LEADER akciócsoportból megalakult Bihar-Sárrét Összefogás Vidékfejlesztési Nonprofit Kft.-ben a lehívandó források mintegy húsz százalékát munkaszervezeti költségekre, annak is kilencven százalékát személyi kiadásokra fordítja (a cégben négy pályázati tanácsadó, két irodavezető, két cégvezető és egy ügyvezető igazgató dolgozik). Ez a hárommilliárd forintos támogatás esetében 540 millió forintot tesz ki.
Arnóth Sándor, (nemrég elhunyt. szerk) Püspökladány polgármestere szerint nem csak a szabálytalan szervezetbővüléssel és a pénz elosztásának módszerével van baj. A politikus példaként említette, hogy a Bihar–Sárrét Összefogás Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. cégvezetője, Bangóné Borbély Ildikó úgy vesz fel útiköltség-térítést, hogy jogosítványa sincs.
Több botrány is a felszínre került a Magyarországi Leader Közhasznú Egyesület kapcsán. Ez az a szervezet, melyet ugyanarra címre jegyeztek be Kazáron, mint Ficsor Ádám volt titokminiszter Balegyenes Munkacsoportját. Az egyesület az elmúlt négy évben több mint 1,3 milliárd forint támogatást kapott a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól. Többek között 783 millió 676 ezer 507 forintot kétszeri pályáztatás révén, egy gyorsított és egy nem nyilvános közbeszerzéssel. Ennek az összegnek a 75 százaléka EU-s forrás, 25 százaléka pedig hazai. Ebből ötszázmillió forint támogatást azért kapott, hogy 2009 márciusától júniusig a nemzetközi gazdasági válság hatásait kommunikálja a vidéki térségekben. A pénz odaítélését Molnár Katalin, az egyesület akkori elnöke kezdeményezte 2008. december elsején. Az agrártárcának nem is állt rendelkezésére a kért összeg, ezért külön kormánydöntés született arról, hogy a költségvetés egyensúlyi tartalékából utalják át a pénzt. Az agrártárca mindössze tizennyolc nap alatt döntött a pénz odaítéléséről, és három nappal később már meg is érkezett a félmilliárd forint az egyesület számlájára. Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak is feltűnt ez a sikeres egyesület. A vállalkozási szerződés teljesítése, a vállalkozó elszámolása, a teljesítés igazolása, a támogatások kifizetése, a pénzügyi lebonyolítás ellenőrzése során gyakorlatilag nem talált olyan szakaszt, amely ne sértette volna meg a jelenlegi jogszabályok valamelyikét. Jelentésükben az áll, hogy több mint 456 millió forint törvénytelenül került kifizetésre. 2007. december 28-án egy előadás megtartására 32 fő részvételével 12 millió forintot számláztak le, amihez még jelenléti ívet sem tudtak csatolni. És ezeket a számlákat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium befogadta, jóváhagyta és engedélyezte. Gráf József a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelentésére úgy nyilatkozott, hogy a szigorú ellenőrzési rend és a visszafizetési kötelezettség rendet fog tenni, „ tehát nem a LEADER-rel van a probléma, és azon kívül meg 80-90 százalékban jó célokra és jól használják.” Ezzel maga a miniszter is elismeri, hogy a pénz jelentős részét a jogtalan lehívás miatt vissza kell fizetni az Uniónak.
A LEADER szellemiséggel össze nem férő célra felvett támogatásra is van példa. Várgesztes önkormányzata összesen 3,2 millió forintért épített uniós támogatásból kerékpáros pihenőhelyet, (eredeti projektcímén szolgáltatóházhoz kapcsolódó pihenőhelyet). A helyi lakosok szemét azonban szúrja, hogy a milliós pihenőhely mindössze tíz, az árokparton leszórt tuskóból áll. Nemrég derül ki, hogy több mint negyvenmillió forint vissza nem térítendő támogatást kapott vidékfejlesztésre szánt uniós forrásokból Nagy Antal, az MSZP Vas megyei alelnöke egy vendégház létesítésére. Emellett ötvenötmillió forintot használhat fel két, az MSZP szombathelyi pártközpontjába bejelentett civil szervezet. A közbeszédet számtalan olyan ügy foglalkoztatja, amely ugyan még nem kapott nyilvánosságot, de nagyon sok ember igazságérzetét bántja. Tudunk olyan esetről, amikor idegenek hosszú távú földbérleti szerződést akarnak kötni, csak azért, hogy a bérleményt és a tőle 6-8 km-re lévő közutat szilárd burkolatú úttal kössék össze. Számukra ebből az az üzlet, hogy a pályázathoz benyújtott költségvetés akár duplája is lehet a ténylegesnek, így a felvett LEADER támogatás – ami a költségvetés 75%-a – lényegesen meghaladja azt az összeget, amennyibe valójában került. A beruházó és a pályázó közötti számos számlázási technika lehetővé teszi, hogy a többlet pénzt a pályázatban résztvevők egymás között szétosszák.
Egy másik esetben, rokoni kapcsolatban lévők alapítanak LEADER közösséget azzal a céllal, hogy falusi vendégfogadásra pályázatot készíthessenek. Lepusztult épületeket vásárolnak meg, hogy azokat átalakítsák vendégfogadásra. A módszer ebben az esetben is az, hogy a pályázatban elnyert összeg lényegesen haladja meg a tényleges bekerülési költséget, így a keletkezett többletforrást az előzőhöz hasonló számlázás technikai módszerrel saját céljaikra használhassák fel. Nyílt titok, hogy a felépített épületek a későbbiekben nem a vendégfogadást, hanem a család kényelmét fogják szolgálni.
Ezen ügyek megvalósításához természetesen jelentős tőkére van szükség – mivel a LEADER program utófinanszírozott – valamint kapcsolati tőkére is, ezért ebben csak olyan személyek vehetnek részt akik, mindezekkel rendelkeznek.
