Márciusig elkészülhet az a javaslat, amely egyszerre csökkenti az áram árát és előzi meg a távhő drágulását - jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője.
Lázár János egy új, kötelező áramátvételi rendszer kidolgozását javasolja.
Lázár János a hírTV-nek elmondta: a kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy a távhő díja nem emelkedhet, ezért olyan rendszer kidolgozását tervezik, amely csökkenti a jelenlegi (kötelező átvételi rendszer) KÁT-rendszer támogatását, ugyanakkor a távhővel fűtött lakások számára olcsó gázt biztosítana. A Fidesz frakcióvezetője szerint nincs nézeteltérés az energiaügyi államtitkár és közte. A kormány elé olyan javaslat fog kerülni, amely mindkét fél számára elfogadható - közölte. Számításai szerint a kötelező áramátvételi rendszer miatt a fogyasztók indokolatlanul fizetnek 4 forinttal többet kilowattonként az áramért a szolgáltatóknak.
Forrás: fidesz.hu
Mi van a háttérben?
A siófoki frakcióülésen történtek azt mutatták, hogy Orbán már nem ragaszkodik a Lázár-féle javaslathoz, aminek egyes hírportálok értesülései szerint az volt az oka, hogy a kormányfő a tervezet benyújtásakor még "nem volt képben" a változtatás hátulütőivel, például a távhőárak várható drasztikus emelkedésével. Miután Lázár előállt a javaslattal, sok energetikai szervezet tiltakozott ellene, és a kormányfő ezekből megismerte a hátrányokat. A párton belül ugyanis nemcsak Bencsik János államtitkár tiltakozott a változtatás ellen, hanem a siófoki frakcióülésen ellene érvelt a távhő drágulásától tartó Kósa Lajos debreceni polgármester is.
Most úgy tűnik, hogy a kormányoldalon belüli konfliktus csillapodóban van, miután Bencsik és Lázár a keddi találkozón egy kompromisszumos megoldásban állapodott meg. Az egész vitának a hátterében az úgynevezett kötelező átvételi rendszer (KÁT) áll, amelyet eredetileg a megújuló energiát használó szél- és napenergia-, valamint biomassza-erőművek támogatására hoztak létre. A szabályozás szerint ezektől az üzemektől a hazai villamosenergia-ellátó hálózatot irányító Mavirnak a piaci átlagárnál magasabb összegért kell átvennie a megtermelt áramot, cserébe az előállított távhőt ezek a szolgáltatók viszonylag olcsón tudják továbbadni a felhasználóknak. A gyakorlatban ugyanakkor az átvett mennyiség csaknem háromnegyedét nem a megújuló, hanem az úgynevezett kapcsolt (vagyis áramot és hőt egyszerre termelő) erőművek állították elő, és emiatt a kormány korábban többször jelezte, hogy meg kívánja szüntetni a piac egyes szereplőinek kedvező helyzetet. Mivel azonban szakértők és az erőművek drasztikus távhőáremelést jósoltak a támogatás csökkentése miatt, a kormány decemberben átmenetileg letett szándékáról, hogy elkerülje a lakossági terhek növekedésével járó következményeket. Ebbe a helyzetbe robbant be Lázár János javaslata, amely úgy változtatna ezen a rendszeren, hogy két lépcsőben 25, majd 35 százalékkal venné vissza a zöld és az úgynevezett kapcsolt erőművek által megtermelt, a KÁT-ban átvett áram kialkudott árát.
A Bencsik és Lázár február 15-i találkozóján felvázolt kompromisszumos megoldás lényege az államtitkár környezetéből származó információnk szerint az, hogy a kormány és az erőművek decemberi egyezségében rögzített 2013. január 1-je helyett egy köztes időpontban, 2012. január elsejében határozzák meg a támogatások kivezetésének és a KÁT-rendszer átalakításának határidejét.
