
A közel 6600 négyzetméteres feltárással a Dél-Alföldön ekkora területen még nem volt lehetőség egy késő rézkori korszakhoz tartozó telep vizsgálatára.
Befejezéséhez közeledik a Hódmezővásárhely közigazgatásához tartozó Kopáncsnál végzett nagyszabású régészeti feltárás feldolgozása, tudtuk meg Herendi Orsolyától az ásatás vezetőjétől. A 2009. augusztusában kezdődött és közel 5 hónapig tartott feltárást a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat koordinálta, amely 2010-ben megszűnt és jogutódja a Magyar Nemzeti Múzeum égisze alá tartozó Nemzeti Örökségvédelmi Központ lett. A központtól lekért jegyzőkönyv szerint a terület leletanyaga igen gazdag és látványos: számos jó minőségű, szépen kidolgozott, díszített egész edény, csont és kőeszköz (kőbalta, őrlőkő) került elő, így ez a feltárás egy ritka lehetőség arra, hogy régészeti és természettudományos módszerek segítségével, együttes alkalmazásával az eddigieknél teljesebb, részletesebb képet kapjunk a Dél-Alföld késő rézkori lakóiról, azok életmódjáról, szokásairól. A 6600 négyzetméteres felületen végzett feltárás igazi különlegességét azonban egy késő rézkori, legalább 4500-5000 éves település nyomai mellett, egy kultikus állattemető adja. Feltártak a gödrökben a rézkor végének úgynevezett badeni korszakára jellemző 18 állattemetkezést is: teljes marha-, kiskérődző, kutya és sertésvázat, több részleges állatvázat, koponya nélküli marha-, és kiskérődző vázat, egy marhakoponyát és a négy végtag csontjait, illetve csak végtagcsontokat is. Az egyik gödörben a fiatal sertés váza mellett emberi koponyatető-töredék és egy gyermek végtagcsontja feküdt. Találtak a csontokon, a csontok mellett nagyobb edénydarabokat, fél edényeket. Ezeket az állati maradványokat feltehetőleg valamilyen kultikus céllal tehették a gödrökbe. Szintén kultikus objektumokként, áldozati gödrökként értelmezhetők azok a gödrök, melyek átégett, hamus, faszenes, betöltésében vagy a gödör alján teljes és töredékes edények kerültek elő. A legérdekesebb ezek közül az a gödör, melynek az alján egy egész korsó és kis csésze feküdt az átégett rétegben, felette kb. 30 cm-rel egy teljes marhacsontvázat találtak, a gödör tetején pedig még szintén a késő rézkorban egy kemencét alakítottak ki. Egyértelmű kultikus tárgyat 4 gödörben találtak: 3 fél kocsimodell-kereket és 2 cserélhető fejű/fej nélküli női idoltöredéket. A temetkezések és áldozati gödrök elhelyezkedésében nem volt szabályszerűség, de nagy számuk a településen belül mindenképp figyelemreméltó. A leletanyag alapján egy késő rézkori, Badeni-kultúrához tartozó településrészletet találtak meg, melynek jelentőségét az adja, hogy a Dél-Alföldön ekkora területen még nem volt lehetőség egy késő rézkori korszakhoz tartozó telep vizsgálatára.