A felnőttek mellett eredményes évet zártak a Kosársuli utánpótlás csapatai is. A 400 gyerek fontosabb, mint a felnőtt csapat- mondta dr. Elek András.
Az elmúlt években felépített kiváló utánpótlás szisztémának köszönhetően idén sem maradt országos bajnoki cím nélkül a Vásárhelyi Kosársuli. A több akadémiát is legyőző, és országos első helyezést elérő U12-es gárda kosarasai mellett azonban rengeteg korosztályban vannak tehetségei az egyesületnek. Az idei utánpótlás szezont dr. Elek Andrással, az egyesület vezetőjével értékeltük.
- A felnőttek ragyogó szezont zártak. Hogyan értékeli az utánpótlás csapatokat?
- Röviden nagyon nehéz erre válaszolni. Van egy kiválóan felépített rendszerünk, amely az utóbbi négy évben a TAO támogatási rendszernek köszönhetően anyagi gondok nélkül működik. Rengeteg gyerek kosarazik nálunk, létszámban elértük teljesítő képességünk felső határát. 276 igazolt utánpótlás sportolónk van, akik az országos versenyrendszerbe nevezett 16 csapatunkban hétről-hétre mérkőzést játszik. Rajtuk kívül még további 140-150 kisgyereknek tartunk előkészítő foglalkozásokat 5 általános iskolában.
A mennyiség mellé szép lassan minőség is társul. Egyetlen gondunk, hogy nincs elég edzésidőnk a rengeteg csapatnak. Csak a Hódtói Csarnok pályája szabályos, bár a Főiskoláé is elmegy még – a kicsiknek.
- A tavalyi év után idén sem maradtak trófea nélkül: az U12-esek több akadémiát legyőzve lettek bajnokok. Számítottak erre?
- Ez egy nagyon tehetséges korosztály – egy rendkívül jó edzővel. Mócsai Milán személye számomra garancia a minőségi munkára. Fanatizmusában bízva reméltem, hogy a tavalyi u11-s bajnokcsapat az idén is jól szerepel, de nem gondoltam – hogy ismét elsők lesznek. Nagy szerepe van a sikerben edzőtársának, Varga Dánielnek is – de nem szabad megfeledkezni a szülők segítségéről sem.
- Melyik csapatokra kell még mellettük odafigyelni?
- Mindegyik csapatunkban sok munka van, sok tehetséges gyereket sikerült kinevelnünk. Sajnos serdülő kortól már döntő a játékosok magassága is, amit viszont nem tudunk befolyásolni. Kis város Vásárhely, nem nyüzsögnek az utcán a két méter körüli fiúk, mint Szerbiában.
- Hogyan értékeli a szakmai gárda munkáját? Sokat számít, hogy NBI-es játékosok foglalkoznak a csapatokkal?
- Rendkívüli motiváció úgy a gyerekeknek, mint a szülőknek, hogy edzőink nagy része NB I/B-s játékos. Mind a 11 edzőnk jól dolgozik, lelkes, és egyre inkább belejön a munkába. Egymástól is tanulnak, de Utasi Gábor szakedző elméleti és gyakorlati tudása az etalon számukra. Nagyon sokat számít, hogy széles alapból indulunk: u11-s csapatunk hét van, u12-s négy. Elég korán kialakítunk a legtehetségesebbekből egy városi válogatottat, akik plusz edzéslehetőséghez jutnak. 50-60 azonos évjáratú gyerekünk van ezekben a korosztályokban. Az immár kétszeres országos bajnok 2003-s csapat példáját követheti a 2004-s és 2005-s is.
- Hogy áll a felnőttek közvetlen utánpótlása?
- Sajnos a közvetlen utánpótlással nem dicsekedhetünk, ugyanis nem elég motiváltak. Szeretnek ugyan kosarazni, de nem akarnak mindenáron kosarasok lenni. És ami a legnagyobb baj: 16-18 éves korukra már sokan abbahagyják, a legjobbakat meg elviszik a jobb csapatok. 19 évesen szinte mindenki továbbtanul, nem marad Vásárhelyen.
- Rengeteg fiatallal foglalkoznak, előkészítő csoportokban is tartanak foglalkozásokat az iskolákban. Ez mindenképpen egy tudatos, átgondolt munkának tűnik. Mit eredményezhet ez hosszabb, 8-10 éves távlatban?
- Amennyiben még lesz NB I/B-s felnőtt csapat, nagyrészt saját nevelésű játékosainkból fog állni.
- Mennyire könnyű megtartani a sportág számára a fiatalokat?
- Nagyon nehéz, ugyanis napjainkra változott a trend, nem a sportolás a legmenőbb dolog. A nagybetűs ÉLET számtalan rossz tendenciájával kell megküzdenünk, de optimisták vagyunk.
- Miért érdemes manapság elkezdeni kosárlabdázni Vásárhelyen?
- Ezt nem kell indokolni – mindenki tudja, hogy ez a legszebb, legjobb, legérdekesebb sportág! A foci után a világon a második legnépszerűbb labdajáték. Vásárhelyen volt múltja, van jelene és lesz jövője is!
