„Gazdasági terrorizmust” képviselnek az unióban működő állatvédő szervezetek, ezért felül kellene vizsgálni tevékenységeik szakmai, jogi, anyagi és etikai körülményeit – állítja Magyar József, a hazai baromfipiac vezető cégének számító szentesi Hungerit Zrt. vezérigazgatója, aki a közelmúltban Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordult az ügyben.
(Képünkön libatömés egy francia farmon)
Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordult a közelmúltban a szentesi Hungerit Zrt. annak érdekében, hogy fel lehessen lépni az állatvédő szervezetek jelentős gazdasági károkat okozó tevékenysége ellen – közölte Magyar József. „A kormányfő felajánlotta és kérte, hogy kérésem Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterhez intézzem, és ezt a napokban szándékozom megtenni” – tette hozzá.
Magyar József szerint felül kellene vizsgálni az unióban (azon belül a magyar exportőrök számára meghatározó német piacon) működő állatvédők szakmai, jogi, anyagi és etikai körülményeit. E szervezetek ugyanis – állapította meg – olyan módszereket alkalmaznak, amelyek egyfajta gazdasági terrorizmust képviselnek. Hatásukra nagymértékben torzul a piaci verseny és sérül az áruk szabad áramlásáról szóló uniós alapelv is. Ezért a vezérigazgató szerint meg kellene vizsgálni annak lehetőségét, hogy Magyarország az Európai Bírósághoz forduljon és uniós szintű versenyhivatali eljárást kezdeményezzen.
Mint ismert, a Négy Mancs (NM) még 2008-ban indított kampányt a Hungerit ellen, amely ma a hazai baromfipiac vezető cégének számít. Az NM a vállalatot most is negatív listán szerepelteti a kényszeretéses (töméses) víziszárnyas-hizlalás miatt, amely viszont a magyar haszonállat-nevelési tradíciók közé tartozik. A szervezet a kampánnyal elérte, hogy a Hungerit a német és az osztrák élelmiszerláncokba nem szállíthat termékeket. Magyar József ugyanakkor az üzlethálózatok hozzáállását is értehetetlennek tartja, mivel az ügy kirobbanásáig keresték a magyar hízottliba-árukat, így most a Hungerit-termékek kilistázásával maguk is jelentős forgalomtól esnek el.
A szentesi vállalat a három évvel ezelőtti leállás után 2009-ben indította újra a hízott libák vágását, és azóta évi 0,9-1 millió állatot dolgoz fel. A cégnek ma a hízott libamáj értékesítése nem okoz gondot, a darabolt árukat (a libamellet és a libacombot) pedig a francia és a német piacokon értékesíti. A társaság a libahúst Németországban – az ottani áruházláncok visszautasítása miatt – más csatornákon, elsősorban a hotel-restaurant-catering (HORECA) szektorban adja el. Ugyanakkor a piaci visszatérés ellenére is érték atrocitások: tavaly év végén a ZDF német közszolgálati televízió egy – vélhetően rejtett kamerával készített – kétes eredetű filmriportot mutatott be, amelynek nyomán a Frankfurter Rundschau országos napilap decemberi online kiadása jelentetett meg támadó írást „A megkínzott karácsonyi liba” címmel.
Információink szerint az Euro Foie Gras, a libamáj-előállítók egyik európai szervezete, a napokban, április 11-én tart fórumot, amelyen a termelők tájékozódnak majd az európai állatvédelmi szabályozás aktualitásairól. A rendezvényen foglalkozni kívánnak azokkal a közelmúltbeli botrányokkal is, amelyeket az állatvédő szervezetek okoztak az egyes országokban. Szó lesz arról, hogy a piaci szereplők milyen gazdasági károkat szenvedtek a piacvesztések, az árcsökkenések és az exportkiesések révén.
