Pályaorientációs foglalkozásokra keresték fel a Tornyai János Múzeumot a Szent József Katolikus Általános Iskola ötödikes és hatodikos tanulói, akik a közgyűjtemény szakembereitől megtudhatták, mi is történik addig, amíg egy kiállítás összeáll, s mi minden van a kiállított tárgyak mögött.

A diákokat az állandó helytörténeti kiállításban Bernátsky Ferenc helytörténész-muzeológus kalauzolta, aki elmondta, ahhoz, hogy egy-egy tárgy, vagy számítógépes játék bemutatásra kerüljön, számos szakember együttműködésére van szükség. Példaként említette a régészek által Gorzsán feltárt, Árpád-korból származó ház padlójába karcolt malom játékot, amelyet előbb a restaurátorok konzerválták, s hozták szállítható és kiállítható állapotba, míg a tárlaton az érintőképernyőn játszható változat elkészítéséhez pedig programozó szakemberre volt szükség. Bernátsky Ferenc szólt arról is, hogy a restaurátoroknak sokféle anyaggal, textillel, bőrrel, fémekkel, fával, kerámiával vagy épp papírral kell bánnia, hogy a különböző korszakokból származó tárgyakat a megfelelő technikákkal alkalmassá tegyék a kiállításban való bemutatásra.

Lucza-Vígh Erna múzeumpedagógus a Hétköznapok Vénuszai című, állandó régészeti kiállításban a régészek által feltárt, s a restaurátorok által helyreállított, hétezer éves leletek kapcsán elmondta: a kerámia emlékek megmutatják, hogyan is éltek annak idején ezen a területen az emberek, valamint, hogy a termelőgazdálkodás elterjedésével az egykori ember hiedelemvilágának középpontjába a termékenység került.  A fennmaradt tárgyak alkotóinak célja nem a szépség, hanem termékenységi varázslat szolgálata volt. Az kerámiákon látható díszítések rendszerint bekarcolt geometrikus alakzatok, sematikus emberi vonások, vagy domború állatábrázolások voltak. A vizsgálatok során az edény formájú tárgyakban több alkalommal találtak gabonamag-maradványokat, ami arra utal, hogy ezeket áldozati szertartásokon is használták.