Kiemelkedő tanári és fotóművészi pályafutása elismeréseként éppen egy éve kapott díszpolgári címet Eifert János, a Hódmezővásárhelyről elszármazott világhírű fotóművész.

Fotó: VH

A város számára ő az igazi Ady által megverselt föl-földobott kő, aki rendszeresen visszatér szülővárosába. Hódmezővásárhely utazó nagykövete, aki nem csak érti, de érzi is, mit jelent vásárhelyinek lenni.

Eifert János nagy megtiszteltetésnek nevezte a díszpolgári címet. "Itt születettem és innen hoztam mindent, amit kamatoztattam. Ha anyám élne, neki megköszönném" - mondta az elismerés átadásakor.     

A fotóművész szakmájának, művészetének itthon és külföldön is egyik legismertebb képviselője, meghatározó egyénisége. Munkásságát nem lehet egységes stíluskategóriákba rendezni, sokoldalú, folyamatosan megújuló, kísérletező alkat. Tánc- és aktfotói, természetképei, valamint alkalmazott fotói alapozták meg ismertségét. Tanárként, előadóként, szakíróként és szakértőként is tevékenykedik.     

Mintegy kétszáz önálló és hétszáz csoportos kiállításon szerepelt, 168 díjat, diplomát nyert képeivel. A világ negyven országában fényképezett, ebből és különböző témáiból páratlan értékű archívumot állított össze. Fényképei, képriportjai, írásai rendszeresen jelentek meg a szaksajtóban, hazai és külföldi lapokban, könyvekben, kiadványokban, az elektronikus sajtóban. Filmekben, televíziós műsorokban, színpadi látványként, színházi díszletként gyakran használják fel fotóit. Számos fotóalbumhoz, kiállítási katalógushoz írt bevezetőt, előszót, előadásokat tartott, amelyek szövegét dokumentálta. Több könyve jelent meg.     

Az idén hetvenegy éves fotográfus a Honvéd Táncegyüttesben kezdte pályafutását táncosként. Első fényképezőgépét öccsétől kapta, az első tekercs filmre pedig Mártélyon készített felvételeket. A képeket elemezve jött rá arra, hogy a fotókkal mesélni, verselni lehet, és mód nyílik a világ újrateremtésére. Vidéki és külföldi útjain állandóan fényképezett, a nemzetközi fotós életbe Vágta című, vágtató kuvaszokat megörökítő fotójával robbant be.     

Ahogy fogalmazott, a fénykép számára az az eszköz, amellyel pontosan, szabatosan közre tudja adni mondandóját. Ezért szinte mindig van nála fényképezőgép, hiszen sajnálná, ha szembetalálkozna egy várva várt témával, és gép híján csupán mesélni tudna róla.