A lakosság kötelező kéményellenőrzési és -tisztítási költségeit július elsejétől az állam állja. Valószínű a lakosság ennek örül, azonban szakmai körökben egyenesen pánik uralkodik.
Ennek egyik jól látható jele, hogy Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke egy héttel ezelőtt népszavazási kezdeményezést nyújtott be a nyílt égésterű, gázüzemű tüzelőberendezések ellenőrzésének csökkentése miatt. Veszélyesnek tartja ugyanis, hogy a gázkémények ellenőrzésének gyakoriságát egyről két évre növelték, hiszen a gázkémények okozzák a legtöbb szén-monoxid-mérgezést. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kémények ellenőrzésének ritkítása a kéménytüzekből fakadó lakástüzek számát is növelheti.
Mint arról a Vásárhelyi Hírekben írtunk, a Belügyminisztérium korábbi közleménye szerint a kéményseprés magáncégek helyett az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz kerül, miután az Országgyűlés tavaly novemberben döntött arról, hogy a kéményseprés kikerül az önkormányzatok feladatai közül, és az állam közfeladatként, térítésmentesen látja el azt. Ahol az önkormányzatok nem vállalták a feladatot, ott a második félévtől ez a katasztrófavédelem dolga lesz.
Ez a helyzet állt elő Vásárhelyen is, mivel (ahogy arról már januárban írtunk) a Hódmezővásárhelyi Önkormányzat január 15-én, rendkívüli közgyűlésen a képviselőtestület döntése értelmében július elsejétől 2018 végéig átadják a kéményseprés szolgáltatás feladatát a katasztrófavédelemnek.
A BM szerint az átalakításra azért volt szükség, mert a kéményseprési díjak a feladatot ellátó magáncégek miatt a többszörösére növekedtek. Továbbá rendkívül nagy különbségek alakultak ki a szolgáltatás színvonalában, rendszerességében és árában, több megyében ellátási zavarok jelentkeztek. Volt, ahol a kéményseprés olyan drága lett, hogy sokakat éppen ez riasztott el a rendszeres ellenőrzéstől.
A napokban nyilvánosságra került egy statisztika, amely szerint drámaian megugrottak az év első felében a szén-monoxid-mérgezések. A nol.hu-n publikált BM OKF-től származó adatsor szerint, míg a halálesetek száma az elmúlt évek során csökkenő ívet írt le, addig csak 2016 első felében harmadával több – egy tucat – tragédia történt, mint tavaly egész évben. Az első fél évre vetítve még megdöbbentőbb az ugrás: eszerint idén majd megháromszorozódott a balesetek száma.
A Vásárhelyi Hírek nem hivatalos információi szerint az országos statisztika romlásához a Csongrád megyei esetek jelentősen hozzájárultak. Egy, a Csongrád Megyei katasztrófavédelem január végi közleménye szerint csak 2016 januárjában hetven alkalommal riasztották a tűzoltókat a mérgező gáz miatt, csaknem ötvenen szenvedtek valamilyen mértékű mérgezést, öt emberen pedig már nem lehetett segíteni.
A július elsejétől előálló új helyzet mellett nem lehet elégszer leírni, hogy - az energetikai korszerűsítési pályázatok miatt - továbbra is komoly gond a jól szigetelt műanyag nyílászárók elterjedése, mert korlátozza a nyílt égésterű berendezések levegő utánpótlását. Gyakoriak a szabálytalan bekötések is. A tragédiák nagy többsége kis, szellőzetlen fürdőszobákban következik be, ahol percek alatt elfogy az oxigén, és az ott tartózkodó, az ajtót gyakorta magára záró áldozat már képtelen a menekülésre. Ilyen haláleset is volt már idén a megyében.
Kapcsolódó cikkünk:
