Kisfaludy Strobl Zsigmond híres szobra a Népkertben ma délelőtt, fák tetejére kapaszkodó diákoknak, bekötött szemmel egymás után totyogó gyerekeknek, valamint rezzenéstelen arccal őket néző rendőrőknek volt a szemtanúja.
Fotók: VH
Tettes-társtettes, bűntett-vétség. Ezekkel, és még más alapvető büntetőjogi fogalmakkal, valamint gyakorlati megvalósulásukat demonstráló példákkal ismerkedhetett meg néhány, önkéntesen jelentkezett 7-9. osztályos tanuló, a Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányság szervezésében tartott „Diák- Zsaru” kortárssegítő program keretein belül a 2011/2012-es tanév első felében.
Az elméleti alapozást, a gyakorlat követte, április 10-én délelőtt, a Népkertben. 19 diák gyűlt össze a program folytatásaként, néhány szórakoztató, ám igen érdekes feladat elvégzésére.
„Vérszomjas krokodilok”, „vakon” menetelés, rémisztő magasság tette próbára a gyerekeket. Fantázia, szórakozás és az egymásba vetett bizalom volt az alappillére minden elvégzendő feladatnak.
Képzeletbeli sziklákon ugrált a diákok egyik csoportja, egymást mentve a rémisztő krokodiloktól, amelynek nehézsége a „sziklák” (szőnyegdarabok) ritkulásában rejlett, s egyik-másikat elérve igen nagyot ugorva bizony segítségre szorult egy–egy diák. Visítva, nevetve játszott ez a csoport. Ez alatt kissé távolabb, két tölgyfa közt „Jákob lajtorjája” várta a másik csoport tagjait, ahol a véget nem érő létrafokok egyre nagyobb távolságban követve egymást, nehezítette meg a feljutást. A földön szurkolók hada, hol izguló tekintetek, hol megkönnyebbült lélegzetvétel jelezte, hogy ki az, aki már túlesett a megmérettetésen, és ki az, aki még nem. A két egymás mellett haladó diák csak egymásra számíthatott, mintha nem is lett volna ott biztosító kötél, mintha a túlélésért küzdve másztak volna egyre feljebb és feljebb…
Túlélve az éhes krokodil gyomrokat, egyszer csak egy újabb bizalmi játékba csöppent az egyik csapat. „Vakon”, bekötött szemmel, egymás vállába kapaszkodva vonatoztak a diákok. Bizalmatlan lépések, csak egy – a sorban utolsónak haladó- hang irányított, hogy merre menjenek.
A 12 és 15 éves diákok kiválasztása okaként jómagam egy igen fontos szempontot vettem alapul, amelyet Máté Alexandra törzsőrmester, a Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányság bűnmegelőzési előadója meg is erősített, mégpedig, hogy a fiatalok büntethetőségének alsó korhatára a 14 életév elérése, így nekik a bűnmegelőzés fontosságának ismertetése lehetővé teszi, hogy közvetítőként, majd társaiknak tovább adják a tapasztaltakat, meglátásaikat.
Sövényházy Edit rendőr őrnagy, a Belügyminisztérium bűnmegelőzési referense elmondta: a szociális kompetenciafejlesztő feladatok többek közt arra hivatottak, hogy a gyerekek önmagukba és egymásba vetett hite kialakuljon, megerősödjön, valamint a küzdeni akarás, az empátiás készség és az értelmi-érzelmi intelligenciájuk pozitív fejlődésen essen át.
A csoportos foglalkozások egyik specifikuma, hogy a résztvevő diákok egymás számára idegenek voltak, így a hat oktató (négy rendőr, egy pedagógus és egy projektvezető) számára az elsődleges kihívást az jelentette, hogy a kezdeti konfliktusokat, nézetkülönbséget elsimítsák, majd egymás iránt simulékonnyá tegyék a fiatalokat.
A másik specifikum, hogy Hódmezővásárhely az országban eddig egyetlen ilyen foglalkozást lebonyolító város.
A képzés elvégeztével a diákok oklevelet kapnak, amelyet követően későbbi egyeztetés alapján megkezdhetik kortárssegítő tevékenységüket közvetlen környezetükben. Hogy ténylegesen milyen eredménnyel végeztek, azt csak magukban érzik a gyerekek. Saját maguk tudják csak megmondani, valóban több lett-e az önbizalmuk?! Valóban segítenek-e majd társaikon? Meg tudják-e majd védeni magukat a negatív fizikai és lelki befolyásokkal szemben?
