Tizenkettedik alkalommal rendezi meg Történettudományi Találkozóját a Vásárhelyi Történelmi Kör július második felében. A találkozón Nagy Gyöngyi, a hódmezővásárhelyi Emlékpont történésze a hódmezővásárhelyi zsidó katonák első világháborús szerepvállalásáról júniusban megjelent könyvét bemutatva tartott előadást.

Az Emlékpont Könyvek sorozat 13. köteteként „A zsidó lakosság igen hazafias” Hódmezővásárhelyi zsidó katonák az első világháborúban címmel megjelent kiadványban olvasható, hogy a Nagy Háborúba Vásárhelyről 250 zsidó származású katona vonult be, ám ezt a számot annak ismeretében fontos értékelni, hogy a városban az 1910-es felmérés szerint 1400 fős zsidó közösség élt.

A hadbavonult férfiak nagy része kereskedő, iparos, vagy tisztviselő volt, de több vásárhelyi zsidó orvos, ügyvéd és tanár is a hadszíntereken harcolt. Nagy Gyöngyi cáfolta az állítást, hogy a zsidó katonák nagy része a hátországban igyekezett volna átvészelni a háborút, a 250 honvéd közül 192-en a frontvonalban harcoltak, egynegyedük pedig tiszti rangot is elért, soraikban három főorvost és két ezredorvost is találhatunk, s a 250 katona közül hatvan hősiességét háborús kitüntetéssel ismerték el.

Vásárhelyen elsőként a zsidó közösség állított emléket a zsinagóga falán az első világháborúban elesett hitsorstársaknak, a többi emlékművet csak ez után valósították meg. A két világháború között harminc zsidó származású hősi halott neve volt ismert, azonban Nagy Gyöngyi kutatásai során további tizenkét katona nevére és sorsára derített fényt. A veszteségeket számba véve a 42 hősi halott mellett huszonöten rokkantan tértek haza a háborúból, kilencen később a harctéren szerzett betegségük miatt hunytak el, míg 35-en hadifogságba estek.

A hazatért zsidó katonák közül többekre a második világháború további csapásokat mért. Nyolcan munkaszolgálatosként kerültek ismét a frontra, 37-en pedig a náci haláltáborokban vesztették életüket.

A száz éve, 1919. július 25-én, Hódmezővásárhely határában történt tömeggyilkosság egyik áldozata, a zsidó származású Strasser Gábor az előző évben ért haza a frontról. Ő egyike volt a magát városi rendőrkapitánynak kinevező, a román megszállók támogatását élvező Berényi László által a Kutasi útra vezényelt ötvenhat személynek, akiket géppuskával lőttek az előzőleg saját maguk által megásott tömegsírba.

Nagy Gyöngyi a zsidó katonáknak a frontról írott leveleinek tanulmányozása során szerzett tapasztalatáról elmondta, hogy a férfiaknak fontos volt zsidóságuk, de magyarságtudatuk és vásárhelyiségük legalább annyira meghatározta gondolkodásukat.

Nagy Gyöngyi kötete ingyenesen letölthető ITT!