A Magyar Honvédség megalakulásának százhetvenedik évfordulójára egész napos hagyományőrző rendezvénnyel emlékezett július 7-én, szombaton a hódmezővásárhelyi Bessenyei Ferenc Művelődési Központ, a vásárhelyi Hagyományőrző Pálffy Huszár Egyesület, a Szegedi III. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület, valamint az Aranykalász Népdalkör és a Százszorszép Néptáncegyüttes a Csongrád Megyei Kormányhivatal támogatásával az Árpád utcai népművészeti tájháznál.
Százhetven éve, 1848. július 11-én Kossuth Lajos indítványára döntött a Pesten ülésező országgyűlés a magyar honvédség létrehozásáról – idézte fel Juhász Tünde kormánymegbízott a honvédség megalapításáról rendelkező jogszabály megszületését, amelynek eredményeként kétszázezer újonccal és negyvenkét millió forint hadihitel forrással létrejött a hazai reguláris véderő.
Miután a város főterén Kossuth Lajos szobrát és az első világháborús emlékművet megkoszorúzták a hagyományőrzők, a népművészeti tájházhoz vonultak, ahol a lovas és gyalogos katonai egységek alaki gyakorlatot hajtottak végre, bemutatták fegyvereiket, egyenruháikat és a százhetven éve használt katonai eszközök korhű másolatait.
A néptáncegyüttes tagjai a honvéd egységgel együttműködve mutatták meg, hogyan zajlott a verbuválás, a katonának jelentkező legények szemrevételezése, az egyezség aláírása, majd az újoncok első menetgyakorlata. A tájház melletti téren felállított sátrakban a gyerekek huszárcsákót készíthettek, a látogatók megkóstolhatták a huszárkonyhában készülő gulyást és közelről megszemlélhették a szegedi hagyományőrzők hatmázsás ágyúját is.
