Seszták Miklós szerint a feladatokat elvégezték, tart a magyarországi vizes világbajnokság és eddig nagy sikernek számít. A nemzeti fejlesztési miniszter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában azt mondta, egy sporteseményt úgy érdemes beilleszteni egy ország fejlesztési stratégiájába, hogy elmondhassák, az megéri.

Seszták Miklós, aki egyúttal a szervezőbizottság elnöke is, kiemelte, „legnagyobb büszkeségük” a Duna Aréna és a Dagály-beruházás, hiszen, amikor megpályázták a vb-rendezést, Magyarországnak nem volt ilyen létesítménye.

A miniszter hangsúlyozta, mikor megtervezték és építették a fejlesztéseket, gondolkoztak azon, hogy mi lesz a következő hasznosítási mód. Ezért nem építettek 12 ezres állandó arénát, csak 6500-asat, amelyet kisebb költséggel fenn lehet tartani.

Azzal is terveztek, hogy ha a 2024-es rövid pályás úszó világbajnokság rendezését megkapná Magyarország, ne kelljen jelentős fejlesztéseket végrehajtani. Hozzátette: ez sikerült, a FINA döntése értelmében itt lesz a vb. „Csak egy gombnyomás”, és az 50 méteres medencéből 25 méteres lesz – mondta.

A költségekről szólva Seszták Miklós hangsúlyozta: volt szervezőbizottsági és fejlesztési költséget „nem szabad összekeverni”. Úgy folytatta: több mint 84 milliárd forintot költöttek fejlesztésre, amelynek eredményei itt maradnak, használhatják a magyarok és a turisták. A szervezőbizottsági költségek között említette az ideiglenes lelátó építését, amelyet elbontanak, valamint a sportolók elszállásolását, étkeztetését.

Szavai szerint a 2013-ban tervezett, „bekerülési költségként megállapított összeget” összevetve a mostanival „nincs jelentős eltérés”, pár milliárd forint, amelynek egyik oka a biztonság, a másik a közvetítés minőségének javulása.

Mint arról írtunk, közvetve Hódmezővásárhely is hozzájárul a most zajló VB-hez azzal, hogy 200 úszó készül a Gyarmati Dezső Sportuszodában.

Nemcsak - belga, dán, dél-koreai, fehérorosz, lett, japán - úszók, hanem például a svájci szinkronúszók számára is Vásárhely a felkészülés helyszíne.