A június 21-én, a Parlamentben régen látott botrányos körülmények között elfogadott földtörvény által előidézett helyzetben, hosszabb távon 0,5-1,0 millió hektár bérelt földterületet is elveszíthetnek a társas agrárvállalkozások.
Megírtuk, április 10-én bejelentették a 'Földet a gazdáknak' programot, amelynek célja a családi gazdaságok, a kis- és közepes méretű birtokok megerősítése. Ennek érdekében meg kívánják változtatni a kis- és nagybirtokok jelenlegi 50-50 százalékos arányát oly módon, hogy a nagybirtokok arányát 20 százalékra kívánják mérsékelni, míg a kis- és közepes gazdaságok arányát 80 százalékra növelni. A pályázatok kapcsán április 12-én a vásárhelyi közgyűlésen Lázár János miniszterelnökségi államtitkár, országgyűlési képviselő napirend előtti felszólalásában arról beszélt, a vásárhelyi kistérségben 4500-5000 hektárra lehet majd pályázni, ami nagy részben most a Hód-Mezőgazda Zrt. által használt terület.
Antal Gábor a részvénytársaság vezérigazgatója áprilisban azt nyilatkozta, a Hód-Mezőgazda 5350 hektár szántón gazdálkodik, amiből 3400 hektár állami szántóterület és 1000 hektár legelő, 2000 hektár szántót magánszemélyektől bérelnek. Egy dolgozóra 15,5 hektár szántó jut. Ha figyelembe vesszük az állatállományunkat, a jelenlegi terület közel kétszeresére lenne szükség, mondta a vezérigazgató.
A június 21-én megszavazott földtörvény hatására, egyes vélemények szerint a nagyüzemi sertés- és szarvasmarhatelepek zárhatnak be, így több tízezer agrármunkahely szűnhet meg, írja például az agrarszektor.hu. A társas szféra leépülését a fejleszteni kívánt kis- és családi gazdaságok várhatóan csak részben kompenzálják, ezért az új törvény ellentétes hatást fejthet ki az állatállomány és az agrárfoglalkoztatás növelését célzó kormánytervekkel.
A ma kétharmados parlamenti többséggel elfogadott, sarkalatos földforgalmi törvény új előírásai szerint a jelenlegi 2500 hektárról (50 ezer aranykoronáról) alapesetben 1200 hektárra csökkenti a birtokmaximumot, amely az állattenyésztők és a vetőmag-előállítók esetében legfeljebb 1800 hektár lehet. Emellett az agrárcégek számára nehezebbé válik a lejáró haszonbérleti szerződések megújítása az engedélyezett birtoknagyságon belül is, termőföldet pedig továbbra sem vásárolhatnak majd.
Az agrárcégek földterületének zsugorodása szakértők szerint drasztikusan hathat az egyébként is jövedelmezőségi gondokkal küzdő nagyüzemi állattenyésztésre, ahol a telepek zöme az 1800 hektáros birtokmaximum és a földhöz jutás szigorítása mellett nem tartható fenn biztonságosan. Ilyen körülmények között a gazdaságok várhatóan nem állatállományuk takarmányozására, hanem piaci növénytermelésre fordítják megmaradt területeiket, telepeiket pedig mihamarabb – a korábbi agrártámogatások miatt esetleg előírt állattartási kötelezettségek lejártával – felszámolják. Ez különösen a sertés- és a tejtermelésben lehet igaz, mivel ezekben az ágazatokban az állatlétszám jelentős része nagyüzemekben koncentrálódik. Egyes felmérések szerint az állatállomány a sertésszektorban hosszabb távon akár további 50 százalékkal, a szarvasmarhatartásban 20 százalékkal csökkenhet, így a jelenleg is irreálisan alacsony, 3 millió alatti sertéslétszám 1,5-2 millió darabra, a tejtermelő tehenek száma 250 ezerről 200 ezerre zsugorodhat.
Erre hívta fel a figyelmet Antal Gábor, a Hód – Mezőgazda Zrt vezérigazgatója is. Kijelentette, a cég megépítette az ország egyik legkorszerűbb sertéstelepét, mely 2014-re 185 ezer ember évi húsfogyasztását adja. Tehenészetei 95 ezer lakos évi tejfogyasztását fedezik, ez több mint kétszerese Vásárhely lakosságának.
A szakértők szerint a telepek bezárása az agrár-foglalkoztatottak számának csökkenését vonhatja maga után, mivel az országban a 100 ezerre tehető legális mezőgazdasági munkavállaló fele az állattenyésztésben dolgozik. Ezért az állattartás leépülése egyes becslések szerint azzal járhat, hogy több év alatt az itteni 50 ezer munkavállaló körülbelül fele, vagyis 20-25 ezer ember elvesztheti állását. A területcsökkenés más mezőgazdasági cégeknél is a foglalkoztatotti létszám szűkülését vonhatja maga után, így a mezőgazdasági dolgozók száma nagyobb mértékben is csökkenhet.
Érdekes eredményt tükröz az a számítás, amely szerint az 1200 hektáros általános maximális birtokméret mellett szélsőséges esetben 4000-4500 családi gazdaság lefedhetné az 5,3 millió hektáros teljes szántóterületet, és ez – négytagú családokat alapul véve – mindössze 16-18 ezer embernek nyújtana megélhetést. Ezért fennáll a veszélye annak is, hogy a földforgalmi törvény végeredményben a vidék népességmegtartó erejének csökkenéséhez vezet.
