Jelenleg sok a veszély, ezért Magyarország számára célszerű lenne megvárni a kiforrott technológiák alkalmazását a palagáz-kitermelésben.
Képünkön a makói furótorony (Fotó: VH archív)
A palagáz nagy mennyiségű hasznosítása esetén az Európai Uniónak át kellene értékelnie a megújuló energia kérdéskörét, ezt több felszólaló is felvetette az unió környezetvédelemért felelős minisztereinek informális tanácskozásán - mondta Fazekas Sándor kedden a telefonon az MTI-nek. A vidékfejlesztési miniszter az Európai Unió soros elnöki tisztét ebben a félévben betöltő Litvánia fővárosában, Vilniusban vesz részt az informális környezetvédelmi tanácsülésen.
A miniszter elmondta: a tanácskozás magyar szempontból legérdekesebb napirendje a palagáz-kitermeléssel foglalkozott, ezek a szénhidrogének hozzájárulhatnak az EU és így Magyarország importfüggőségének csökkentéséhez.
Emlékeztetett a "hihetetlen értéket" képviselő makói földgázkincsre, amely szintén nem hagyományos szénhidrogénnek minősül, mivel nagy - 5-7 kilométeres - mélységben található, és nem hagyományos feltételekkel termelhető ki.
A magyar álláspont szerint a nem hagyományos szénhidrogének, különösen a palagáz kutatása rendkívüli körültekintést kíván, biztonságos és környezetbarát megoldásokat kell találni a kitermeléséhez. A nagy mélységben lévő gáz kitermelésekor ugyanis kőzetrepesztéses technológiát alkalmaznak, ennek során vizet és különböző adalékanyagokat préselnek be.
A miniszter jelezte: nagyon nehéz felmérni azokat a környezeti hatásokat, amelyek a nagy mélységben lévő gáz kitermelésénél jelentkezhetnek. Példaként említette, hogy Pennsylvaniában a palagáz kitermelésekor elszennyeződtek felszíni vízrétegek. Esetlegesen földmozgásokat és földrengés-veszélyt is jelenthetnek ezek a beavatkozások. Ugyanakkor a palagáz kitermelésénél a szokásosnál jóval több kút kialakítása szükséges, ami táj- és környezetvédelmi szempontokat is felvet - jelezte Fazekas Sándor.
A miniszter hangsúlyozta: Magyarország számára célszerű lenne megvárni a kiforrott technológiák alkalmazását a palagáz-kitermelésben.
Emlékeztetett arra, hogy Magyarország 75 éves tradíciói, tapasztalatai vannak a szénhidrogénipar területén, a hagyományos kitermelésben.
A makói gázmező kutatásához több engedélyt adott ki az állam, és jelenleg is folynak eljárások ezen a területen - mondta a miniszter.
Fazekas Sándor elmondta, hogy az EU több tagállama rendkívül óvatos a kérdéssel kapcsolatban, meg akarják várni a különféle termelési tapasztalatokat. Mások viszont teljesen elzárkóznak, többen is moratóriumot fogalmaztak meg ezzel kapcsolatban.
A tárcavezető szerint Magyarország egyenlőre semleges álláspontot képvisel az ügyben, nem lehet elutasító, hiszen az a palagázkészlet, amely a magyar földben van, évszázados távlatban képes lenne a hazai földgázellátását biztosítani. Becslések szerint a magyar palagáz-vagyon mintegy 2000 milliárd köbméter, miközben Magyarország éves földgázfogyasztása 10 milliárd köbméter - emelte ki.
Hangsúlyozta, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium alaposan tanulmányozza a kérdéskört, szakértőket kér fel az elemzésre, és hasznosítani akarja más országok palagáz-kitermelési tapasztalatait is.
Mint arról a sajtó is beszámolt, június végén Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter Endrésik Zsolt független országgyűlési képviselő írásos kérdésére válaszolt.
A tárcavezető emlékeztetett, a makói árok térségében két bányatelket tartanak nyilván, az egyik az északi Makó-árok I. Szénhidrogén, a másik a dél-nyugati Makó I. Szénhidrogén nevű. Az előbbi bányatelket 2007-ben jelölték ki, itt a termelésre engedélyt kapott TXM Kft. bevonta a munkába a Molt és az ExxonMobilt. 2009-ben a két partner távozott, de a TXM folytatta – azaz folytatná, ha tehetné. Németh Lászlóné a képviselőnek adott válaszban mondta ki először, hivatalosan azt, amiről már a Vásárhelyi Hírekben is beszámoltunk. Nevezetesen: az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági állásfoglalása szerint, nem járult hozzá a három tervezett kút létesítéséhez, és a kitermeléshez szükséges hidraulikus rétegrepesztéshez. Emiatt a TXM a bírósághoz fordult.
Bár a kitermelés nem folyik, a TXM és új partnere, a szerb NIS tovább kutat. A TXM Olaj- és Gázkutató Kft. május 23-án, a hódmezővásárhelyi polgármesteri hivatal házasságkötő termében tartott közmeghallgatáson jelentették be, hogy a Vásárhelytől 10 kilométerre lévő Kútvölgy 1 jelű kútnál kutatófúrásokba kezdett, 3300 méterig.
Kapcsolódó cikkünk:
Kitermelhető gázmezőt keresnek Hódmezővásárhely közelében
