Június elején indulhat a kutatófúrás Vásárhelytől 10 kilométerre, a Kútvölgy 1-es kútnál – derült ki a TXM Olaj- és Gázkutató Kft. május 23-án, a hódmezővásárhelyi polgármesteri hivatal házasságkötő termében tartott közmeghallgatásán.
Képünkön munkások az egyik makói furótoronynál (Fotó: geothink)
Több mélyfúrásból és kútvizsgálatból álló programot indít Délkelet-Magyarországon júniustól a TXM Olaj- és Gázkutató Kft. - jelentette be Bada Gábor, a cég kutatási igazgatója. Az új fúrások a Makó-árok felső rétegeire, az úgynevezett algyői formációra koncentrálnak, ahol a feltételezések szerint 2500-3000 méteres mélységben részben vagy egészben gázzal telített homokkőtestek találhatók – mondta a geológus a közmeghallgatáson.
Az első, Hódmezővásárhelytől 10-12 kilométerre kelet-északkeletre található Kútvölgy-1-es jelű kút mélyítését június 6-án kezdik el, a munka várhatóan bő egy hónapig tart majd – közölte a szakember.
A következő időszakban három kutat terveznek lefúrni az algyői formáció feltérképezésére, és amennyiben a kutatás sikerre vezet, mezőfejlesztést indítanak, ez további kutak mélyítését jelenti – tudatta Bada Gábor.
A programban a TXM Kft. partnere a szerb olajipari társaság - 57 százalékban az orosz Gazprom-csoport tulajdonában álló – NIS – közölte a szakember.
A kutatási igazgató kifejtette, a TXM Kft. kiemelt hangsúlyt fektet a környezetvédelmi szempontok érvényesülésére, tevékenységének szigorú monitorozására. Független elemzőcég vizsgálta meg a makói árok gáz kitermelésének kockázatait. Az ivóvízbázis 6-700 méterig terjed, más - például geotermális - víztestek hasznosítása is legfeljebb 2 kilométer mélységű kutakkal történik. A TXM fúrásai jóval e szint alá mennek, a kutakat pedig többszörös biztonsági rendszer határolja.
Bada Gábor bejelentette, a TXM vállalta, amennyiben szükség lesz rétegrepesztésre, azt adalék- és vegyszermentesen, tiszta vízzel oldják meg, zárt rendszerben, így akadályozva meg a metán légkörbe jutását.
Az igazgató felidézte: a kanadai alapítású – jelenleg dublini, írországi központú -, dél-afrikai és ausztráliai projektekben is érdekelt Falcon Oil and Gas tulajdonában álló TXM Kft. közel egy évtizede kezdett bele a makói árok elnevezésű geológiai formáció nem hagyományos szénhidrogénkincsének kutatásába. A vállalkozás az elmúlt 8-10 évben több mint 300 millió dollár fektetett a munkába.
Frissítve!
Bírósághoz fordul a makói földgázmezőn kutató TMX Kft., mert még mindig nem kapta meg a szakhatósági engedélyt az ásványkincs feltárásához szükséges rétegrepesztéshez. Ezt az eljárást a világban 1957 óta használják, de itthon tiltják – írja a Napi Gazdaság.
Az úgynevezett nem konvencionális gázkészletek kutatás-termeléséhez szükséges gázrepesztésnél a szakhatóság egyebek mellett azt kifogásolja, hogy az eljáráshoz olyan vizet használnak, amiben rákkeltő anyag van. Ha ez azonban így lenne, akkor az ügy az ÁNTSZ hatáskörébe tartozna – mondta a TMX ügyvezető igazgatója.
Szabó György a hiányzó engedéllyel kapcsolatban egy szakmai konferencián azt mondta: lehet, hogy kormányzati koordinációs probléma áll a háttérben, sőt hatáskörtúllépés is történhetett.
Az ügyvezető korábban azt nyilatkozta, hogy a 995 négyzetkilométeres területen lefúrt 16 kúttal igazolták, hogy a mélyben körülbelül 2500 méter vastag gáztelített réteg van. Az előzetes környezeti hatástanulmány jóval 2010 előtt megszületett a makói gázmező ügyében, a bányatelken aktív kutatás folyt, de 2012-ben megváltozott a helyzet, és nincs egyelőre koncesszió – olvasható a cikkben.
Háttér
Tavaly ünnepségen emlékezetek meg arról, hogy ötéves a Falcon Oil & Gas Ltd. (Falcon) magyarországi leányvállalata, a TXM Olaj- és Gázkutató Kft. (TXM) bányatelke ; a cégnek ez idő alatt sikerült bizonyítania, hogy a Makói-árokban jelentős méretű nem-hagyományos gázkészlet található, mondta akkor.
Szabó György ügyvezető 2012-ben egy találkozón elmondta: a cég az elmúlt évek során a Makói-árok 995 négyzetkilométeres területén 16 kutat fúrt le, és sikerült igazolni, hogy a mélyben mintegy 2.500 méteres vastagságú „gáztelített” réteg található. Hozzátette: ahhoz, hogy kiderüljön, miként termelhető ki gazdaságosan a szénhidrogén, további kutatásokra van szükség.
A Falcon korábbi becslései szerint a makói koncessziós terület körülbelül 1,2-1,5 ezer milliárd köbméter földgázt tartalmaz, ami háromszor annyi, mint Nagy-Britannia bizonyított földgázkészlete. (Összehasonlításul: az elmúlt közel 80 évben Magyarországon összesen körülbelül 210 milliárd köbméter földgázt hoztak a felszínre.)
A kutak közül a Makó-7 jelű 6.086 méteres talpmélysége országos rekordnak számít, csakúgy, mint a mélyben uralkodó 1.300 baros rétegnyomás és a 262 Celsius fokos hőmérséklet - mondta az ügyvezető.
A lemélyített kutak között akadnak olyanok, amelyeket ideiglenesen lezártak, ám kettő olyan is van, ahol olajat és gázt termelnek ki. Más gáztermelésre nem használható kutaknál pedig a geotermikus hasznosítás lehetőségét vizsgálják - közölte a szakember.
A TXM az országban jelenleg egyedüliként rendelkezik a 2.500 méternél mélyebb, vízkivétellel nem járó földhő-hasznosításhoz szükséges hatósági engedélyekkel - tudatta az ügyvezető.
A Makói-árokban eddig megvalósult beruházások értéke meghaladja a 300 millió eurót. Szabó György hangsúlyozta, hogy a kutatásokat nem a magyar adófizetők pénzéből, hanem a torontói tőzsdén jegyzett Falcon saját forrásaiból végezték.
A Falcon még 2007 tavaszán kapta meg a kitermelési koncessziót a magyar kormánytól a makói gázmezőn mintegy 100 ezer hektárra, 2010-ben azonban az Exxon Mobil és a Mol, a várhatóan rendkívül drága kitermelési költségekre hivatkozva, kivonult a projektből. Egy évvel később a TXM Kft. szándéknyilatkozatot írt alá a Naftna Industrija Srbije (NIS), j.s.c. Novi Saddal arról, hogy a szerb cég 2012 végéig további három fúrást finanszíroz a makói mezőn, esetleges siker esetén pedig a termelésbe álló kútban 50 százalékos tulajdonrészt szerez. A fúrások befejezése után, ha a szerb vállalat nem él jogával, akkor teljes egészében a TXM Kft. tulajdonában maradnak a kutak.
"A NIS számára a magyarországi projekt azért lehet érdekes, mert ez egy újabb lépés, amivel kiterjeszthetjük jelenlétünket Szerbián kívül" - olvashatók Kirill Kravcsenko ügyvezető szavai a szerb cég honlapján az aláírást követően megjelent közleményben. Hozzátette: Angola, Bosznia és Románia után Magyarország a negyedik, ahol a cégnek kutatása vagy kitermelése van az anyaországon kívül. Érdekesség, hogy a NIS többségi tulajdonosa az orosz Gazprom, mely ezzel a megállapodással közvetve tulajdonrészt szerezhet a magyar gázmezőben.
Ha tetszett a cikk, ossza meg, vagy lájkolja, hogy még többen olvashassák!
