A Föld Napján világszerte mindannyian jobban figyelünk a környezetünkre. A kitüntetett figyelmet azonban az év többi napján is meg kellene adnunk a bolygónknak, ha meg akarjuk menteni. A WWF Élő bolygó jelentéséből ugyanis kiderül, mennyit romlott a Föld egészségi állapota.
A világ egyik legnagyobb természetvédelmi szervezete, a WWF 13 éve készíti el nagyszabású, a szakma által elismert tanulmányát, az Élő bolygó jelentést.
A tanulmány idén először a szervezet hazai csapata által hitelesített magyar fordításban is elérhető. A legfrissebb, azaz 2011-es jelentés lesújtó képet fest a bolygó egészségi állapotáról. A jelentésből megtudhatjuk, hogy annak ellenére, hogy világszerte 133 000 védett területtel rendelkezünk, évente 13 millió hektárral csökken a globális erdőterület. Fény derül továbbá arra is, hogyan változott Magyarország helye a globális lábnyom rangsorban.
”A jelentés üzenete és riasztó adatai a magyarok számára is egyértelműek, Ezekkel a globális problémákkal viszont csak közösen vehetjük fel sikerrel a harcot” - mondta Figeczky Gábor a WWF Magyarország megbízott igazgatója.
A WWF részletes és szemléletes, grafikonokban bővelkedő jelentésének legfőbb mutatói az Élő Bolygó Index, mely a Föld biológiai sokféleségét méri, valamint az ökológiai lábnyom és a vízlábnyom, melyek az emberiség természeti erőforrások iránti igényeit mutatják.
Sajnos szinte mindegyik index riasztó értékeket mutat, mely figyelmeztetést komolyan kell vennünk, ha nem akarjuk végleg tönkretenni bolygónkat. Az Élő bolygó jelentés első - 1998-as - publikálása óta az élő bolygó index nagymértékű romlást mutat, globális értéke 1970 és 2007 között 30 százalékkal esett vissza, egyszerűbben fogalmazva az élővilág sokfélesége 30 százalékkal csökkent. Az index összesen 2544 emlős-, madár-, hüllő-, kétéltű-, és halfaj 7953 populációjának monitoringján alapul. Ráadásul ez az értékcsökkenés éppen a legsérülékenyebb területeken, a trópusi, valamint a legszegényebb országokban a legnagyobb, 60 százalékkal esett vissza 1970 óta. Ugyanakkor a mérsékelt égöveken ez az érték nőtt 29 százalékkal, de ez részben annak is köszönhető, hogy ezen területek már az első felmérés előtt (1998) nagy pusztításokon mentek át, így a kiinduló pont már egy degradált állapotot tükröz.
Az ökológiai lábnyom adatok is megdöbbentőek: globális lábnyomunk 1966 óta megduplázódott, így jelenleg másfél Földnek megfelelő erőforrást használunk el, azaz bőven túlléptünk megengedett kereteinken. Ezt már a 2008-as adatok szerint is túlléptük, akkor 1,3 Földnek megfelelő területet használtunk. A jelenlegi 1,5-es adat, vagyis a növekedés nemcsak a lakosság egy főre jutó felhasználás-növekedésének köszönhető, hanem a népesség nagymértékű gyarapodásának is. A lábnyom növekedésének egyik fontos eleme a szénlábnyom növekedése, amely 30 százalékkal nőtt 1998 óta. Ha az erőforrások felhasználásának tempója nem csökken, 2030-ban már 2 Földre lesz szükségünk. Ez az ütem tarthatatlan. Ha túl akarunk élni, a Föld eltartóképessége és az emberiség lábnyoma közötti szakadék mélyülését azonnal meg kell állítanunk.
Sajnos a nemzetenként felhasznált édesvíz mennyiségét megmutató vízlábnyom terén sem állunk jobban. 71 ország már ma is túlhasználja természetes vizeit, az élővizek kétharmada pedig komoly emberi hatásoknak van kitéve. Naponta 2 millió tonna szennyvizet engedünk bele a világ vizeibe. Ez azután nemcsak az ökológiai rendszerek állapotát rontja jelentősen, hanem az élelemtermelési lehetőségeket is.
Magyarország az ökológiai lábnyom terén az országok között az 55. helyen áll, ami a korábbi (2008) 40. helyhez képest nagy lépés, ez azonban nem a fogyasztásunk csökkenését jelenti, hanem a többi ország fogyasztásának gyors ütemű növekedését. Az egy főre jutó hazai lábnyom egyébként majdnem akkora, mint Brazíliáé, ott viszont az egy főre jutó eltartóképesség sokkal nagyobb. Így a hazai adottságokat tekintve nincs okunk a büszkeségre.
