Megkezdődött a Szegedi Járásbíróságon szerdán az a per, amelyben mintegy félszáz embert vádolnak azzal, hogy fejenként 1 millió és 2,5 millió forint közötti fogyatékossági támogatást vett fel jogosulatlanul, valótlan tartalmú orvosi igazolás alapján.
A vádirat lényege szerint Dr. L. E. ideg-elmegyógyász végzettségű, I. rendű vádlott Hódmezővásárhelyen praktizált, és feladati közé tartozott többek között fogyatékossági támogatások igénylése kapcsán szakorvosi igazolások kiállítása. A vádlott 2001 szeptembere és 2010 decembere közötti időszakban számos betege, valamint a betegei által megnevezett, számára ismeretlen személyek részére - azok jogtalan haszonszerzése érdekében - olyan valótlan tartalmú szakorvosi igazolásokat állított ki, amelyek megalapozták, hogy az igénylők jogosulatlanul jussanak fogyatékossági támogatáshoz.
Ezekben az esetekben a vádlott nem végezte el az ilyenkor szokásos szakmai vizsgálatokat és teszteket, hanem ezek hiányában, ismerve a támogatás iránti igény jogtalanságát igazolta azt, hogy a juttatást jogosulatlanul igénylő személyek alacsony IQ-val rendelkeznek.
Az igazolást kiállítani kért vádlottak a valótlan tartalmú szakorvosi igazolásokkal az esetek nagy részében Dr. F. M. háziorvost keresték fel abból a célból, hogy az a valótlan tartalmú, I. rendű vádlott által adott szakorvosi igazolások és az érintettek nyilatkozata alapján állítson ki részükre egy a fogyatékossági támogatás igényléséhez szükséges beutalót. IV. rendű vádlott 13 esetben bírt tudomással arról, hogy a szakorvosi igazolás valótlan tartalmú volt, és hogy az igénylő valótlan tartalmú nyilatkozatot tett előtte a jogosultság megállapítása érdekében.
Ezt követően a fogyatékossági támogatást igénylő 49 vádlott a valótlan tartalmú szakorvosi igazolásokat és beutalókat a Magyar Államkincstár illetékes területi szervéhez benyújtotta, majd az eljáró ügyintéző az egészségügyi iratokat az Országos Orvosszakértői Intézet Szakértői Bizottságának megküldte. A bizottság a csatolt valótlan tartalmú, hitelesnek tekintett okiratok alapján minden esetben megállapította, hogy az igényt előterjesztő vádlottak fogyatékosak, melyre tekintettel a Magyar Államkincstár a fogyatékossági támogatás rendszeres folyósításáról rendelkezett. A fogyatékossági támogatások jogosulatlan igénybevétele folytán a magyar állami költségvetést az esetek döntő többségében 1 millió és 2,5 millió forint közötti kár érte, amely csupán egyetlen esetben, egy kisebb összeg vonatkozásában térült meg.
Az április 8-án tartotttárgyaláson a jelenleg 63 éves, már nyugdíjas vádlott megtagadta a vallomástételt. Korábban tett, a tárgyaláson felolvasott vallomásai szerint elképzelhető, hogy nem az igénylők vettek részt a vizsgálatokon, mert tőlük csak TAJ-kártyát kért, személyi igazolványt nem, de ez utóbbira nem is kötelezte semmi. A szakorvos azt is elképzelhetőnek nevezte, hogy az érintettek szándékosan adtak rossz válaszokat a teszten.
A vádlottnak volt olyan vallomása, amelyben abszurdnak nevezte a gyanúsítást, és hangsúlyozta, soha nem fogadott el pénzt, hogy valótlan igazolást állítson ki. Később elismerte, előfordultak olyan alkalmak, hogy magánrendelésen fogadott igazolást kérő pácienseket, ilyenkor néhány ezer forintos vizitdíjat kapott. Voltak olyan esetek is, amikor a teszt kitöltése nélkül, csupán benyomásai alapján készített igazolást, olyan ember számára is, aki - mint az eljárás során kiderült - jogosítvánnyal is rendelkezett.
Az orvos arra hivatkozott, megsajnálta a hozzá fordulókat, "egyfajta segítséget" próbált nyújtani pácienseinek.
A per május közepéig a többi vádlott meghallgatásával folytatódik.
