Hangjára nem emlékszünk, hiszen alig maradt fenn felvétele. Szegeden százszor lépett fel, az Állami Operaházban, az Erkel Színházban, a Margiszigeti Szabadtéri Színpadon 30 szerepben, 30 premieren, több mint 450 előadáson énekelt.
Kenéz Ernő operaénekes 1922 december 24-én született Hódmezővásárhelyen. Elemi iskoláit a sóshalmi tanyasi iskolában végezte, majd először Orosházára, a mezőgazdasági középiskolába iratkozik be, de érettségi vizsgát már Vásárhelyen, a gimnáziumban tesz. Jómódú gazdacsaládi fiaként tanítatják, végülis gyógyszerész lesz belőle. A dalos kedvű fiú a világháború után sorra nyeri az énekversenyeket, jutalmul Szegeden Luigi Renzinél kezdheti meg hivatásos énektanulmányait. A patikusfiút Paulusz Elemér fedezi fel, színpadi képzés nélkül lép a világot jelentő deszkákra, 1950. március 15-én a Bécsi diákok című operettben Johann Strauss-ot játssza. Három évet tölt a Szegedi Nemzeti Színháznál, operett szerepek mellett elénekli Cavaradossit, s A mantuai herceget is. 1952 szeptemberétől a pesti Operaház tagja lesz, Pinkertonként debütál. Olyan főszerepeket kap, mint Faust, Don José, és Mejtusz Ifjú gárdájának Oleg Kosevoja, melyet miután Simándy József megbetegedett, huszonegyszer énekelhet végig. 1955 után csak közepes és kis szerepekben léptetik fel.
Aztán 1963-ban tizenöt magánénekest eltávolítottak a színházból, köztük őt is, huszonnyolc szerepet énekelt, összesen 501 előadást. Kenéz Ernő először vidéken kap szerződést, majd az Állami Déryné Színháznál. Ezután feladja a művészpályát és visszatér eredeti szakmájához, s egy kőbányai gyógyszertárban helyezkedik el. Itt mosolyog rá újra a szerencse, amikor 1971-ben megismerkedik későbbi feleségével.
Nagy szerelem lehetett, a művész engedélyt kap a kiutazásra. Heka Etelka Dél-Baranyából származik, s évek óta Bécsben élt. Kenéz először gyógyszerészként helyezkedett el, majd hitvesével magyar éttermet nyitottak a Richard Wagner Platzon. A vállalkozás sikeresnek bizonyult, hosszú évekig volt egyfajta kelet-nyugati találkozóhely, ahol mindenki kicsit otthon érezhette magát. Így lett a hódmezővásárhelyi patikusból osztrák vendéglős.
Csodás évek lehettek ezek, bár a keserű szájíz örökre megmaradt, de biztosították maguknak azt a luxust, amiről az itthon maradottak nem is álmodhattak. A rendszerváltozás után Etelka asszony több házat vett Magyarországon, az utolsót beteg férje örömére éppen Hódmezővásárhelyen.
Ha Kenéz Ernő művészetének próbálunk utánajárni, gyorsan kiderül, hogy szinte semmi sem maradt utána. Egy szép Faust kavatina tölthető le az özvegy jóvoltából, s kevesen tudják, de ő volt Zenthe Ferenc énekhangja a Gábor diák című nagyszerű 1956-os filmben.
Az agilis özvegy, Kenéz Heka Etelka, az 1998-ban elhunyt művésznek Hódmezővásárhelyen emléktáblát, majd 2013-ban a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ oldalfalán domborművet avatott, számtalan versben emlékezett meg férjéről és könyvet íratott róla.
Kenéz Ernő december 24-én lenne 95 éves.
A Szabó Éva rádiós által írt Vásárhelytől Vásárhelyig című könyv elolvasható itt! Kattintson!
