A hódmezővásárhelyi Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola régi épülete három éve állt üresen. Felújítására, a lapostetőre, a villamos hálózatra és az épületgépészetre, a nyílászárókra, az épület belső burkolatára közel félmilliárdot kellene költeni.
Fotó: Szilágyi Gergely
A város lakói, egykori diákok, tanárok iskolaépület körüli 2011 óta folyamatosan napirenden lévő - természetesen érzelmekkel is vegyített - témáját december 19-én reggeltől a dózerek zárták le.
Az eddigi tervek szerint helyére rekreációs parkot építenek. A bontási munkálatok, a terület rehabilitálása április végére fejeződik be.
Kivonatok az iskola történetéből:
Az iskola elődjének tekintett Hódmezővásárhelyi Református Leánylíceum 1930. szeptember 1-én kezdte meg működését. Alapításának történetéhez tartozik, hogy a leány-középiskola igénye már 1909-ben felmerült, majd 1916-ban vetődött fel újra a szép terv, de valóra váltását a háborús körülmények nem engedték. A líceum az 1930/31-es tanévtől kezdődően évről évre egy osztállyal bővült, amíg mind a 8 osztálya meg nem nyílt. (Lásd az 2. sz. mellékletet.) Az intézet 1932. szeptember 26-án új telephelyre került, a volt Állami Óvónőképző Intézet gr. Csáky Albin tér 3.sz. (később Tanácsköztársaság tér, ma Szent István tér 2.) alatti épületébe, mely 1820 körül épült klasszicista stílusban. A széles, földszintes, sárgára meszelt épületet eredetileg tiszttartói háznak szánták, s a Károlyi grófok birtokolták. Ennek a ma már műemlék jellegű épületnek egy részét engedte át a Városi Tanács 10 évre díjmentesen a líceumnak.
A fejlődő intézet igényeinek az épület 10 évig megfelelt, elegendő hely állt rendelkezésre a későbbi 8 osztály működéséhez, a szertárak, a könyvtárak s egyéb szükséges helyiségek céljaira.
1931-ben létrehozták a líceum internátusát is, egyenlőre a Kossuth tér 6.sz. alatti ház I. emeletén, majd 1934-tol az internátust is a leánylíceum épületében helyezték el.
Az iskola fejlődését a háborús évek megakasztják, mind több zökkenőt, nehézséget okoznak a tanítás folyamatában.
Az 1942/43-as tanév évzáró ünnepélye a vallás és közoktatási miniszter rendeletére elmaradt.
Az 1943/44-es tanévet november 3-án nyitották meg, s a bizonyítványokat az év megrövidítése miatt 1944. április 4-én osztották ki.
Az 1946/47-es tanévben, pontosabban 1947. február 1-i hatállyal dr. Németh Lászlót a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumtól tanulmányi kísérletek folytatására óraadónak nevezték ki.
A VIII. osztályban magyart, történelmet, gazdaságtant, a VII. osztályban bölcseletet, a VI. osztályban vegytant tanított összesen heti 13 órában.
A pedagógia a Németh László-i életműben ezekben az években válik szépirodalmi témává. A regényekben, drámákban egyre gyakrabban jelennek meg a tanárhősök, a "Drága jó nyolcadik"-ról, az 1947-ben érettségiző leánygimnáziumi osztályról esszéregényt szándékozik írni, amely azonban végül is töredékben marad.
Az 1948/49-es tanév legnagyobb jelentőségű eseménye az iskola államosítása volt. Ez névváltozást is jelentett, az intézmény új neve: Hódmezővásárhelyi Állami Leánygimnázium lett.
Az 1950/51-es tanévtől kezdi meg munkáját az épületben az Állami Tanítóképző és Gyakorló Általános Iskola (ez utóbbi a Bajcsy-Zsilinszky utcai iskolaépületben).
Az 50-es évek elejére az épület berendezése bizony igen-igen elavult. Sok baj volt a kályhákkal, az ajtókkal. Korszerűtlenné váltak a tintatartós padok, a táblákon az írást alig lehetett olvasni. Szűkösek voltak a szertárak.
1958-ban az iskolában a Szegedi Gépipari Technikum kihelyezett hódmezővásárhelyi tagozatán kétéves szaktechnikusképző tanfolyam indult.
1963. januárjában megszületett a döntés: a Kossuth Zsuzsanna Gimnázium fokozatosan szakközépiskolává alakul át: a következő tanévtől átveszi a Bethlen Gimnáziumból a mezőgazdasági gépszerelő szakot, s mellé indítja a mechanikai műszerészt és a géplakatost.
1968-ban felmerült az új épület felépítésének szükségessége. "Az épület műemlék. A mai iskola és különösen a szakközépiskola igényeinek nem felel meg. Ezzel az illetékesek is tisztában vannak és ezért tervezik az új épület megépítését."
1970-ben Földesi Ferenc, a Bethlen Gábor Gimnázium magyar-orosz szakos tanára személyében új igazgató került az iskola élére, melynek a neve 1971/72-tol Kossuth Zsuzsanna Finommechanikai - műszeripari és Gépészeti Szakközépiskola lett.
Az új épület ünnepélyes alapkőletétele 1974. március 21-én történt.
1977. augusztusában megtörtént az 59 millió Ft-ba került új iskolaépület műszaki átadása, s szeptemberben megkezdődhetett a tanítás az új iskolában, az egykori Malinovszkij u. 29. sz. alatt.
Maga az új, korszerű iskolaépület akkor szinte minden igényt kielégített. Tervezője az akkori divatos dán irányzatot követte: az alacsony, egyszintes, belső udvarokkal megvalósított szerkezet nem kíván uralkodni, szinte beleolvad a környezetébe.
2007-ben a Gregus Máté Mezőgazdasági Szakközépiskolát és a Kossuth Zsuzsanna Műszaki Szakközépiskola és Gimnáziumot összevonták.
A 2011-ben az iskola az egykori József Attila Általános Iskola épületében végleges helyet talált.
Az életveszélyessé vált Kaszap utcai épület felújítása horribilis összegeket emésztene fel, a tetőre több mint 100, a villamos hálózatra és az épületgépészetre 80-80 millió forintot kellene költeni, de a nyílászárók, ajtók jelentős részét, az épület belső burkolatát is cserélni kellene – nem érné meg a kalkuláltan közel félmilliárdos beruházás. Az iskolaépület körüli - 2011 óta folyamatos napirenden lévő - téma most végleg lezárult.
(In Memoriam Kossuth Zsuzsanna Műszaki Szakközép Iskola és Gimnázium)
