2024. szeptember 13-án türelemmel viselt sok szenvedés után örökre megpihent. Hódmezővásárhely saját halottjának tekinti.
1938. május 16-án született Hódmezővásárhelyen. Édesapja és édesanyja Képzőművészeti Főiskolát végzett festőművészek voltak, akik a városban tanítottak.
Erdős Péter a Bethlen Gábor Gimnáziumban érettségizett. Középiskolai éveiben a Füstös Zoltán vezette városi képzőművész kör tagja volt, majd a Szegedi Tanárképző Főiskola földrajz-rajz szakán szerzett diplomát 1960-ban.
Két évig Mártélyon tanított, ezt követően a hódmezővásárhelyi Szántó Kovács János Általános Iskola tanára volt 1974-ig, azután szabadúszó művészként tevékenykedett tovább. Mártély díszpolgára lett.
1968 és 1973 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán szerzett plusz diplomát, mesterei Veress Sándor László és a Vásárhelyi Iskola egyik legjelentősebb mestere: Patay László voltak.
Kevesen tudják róla, hogy zongora tanulmányaiban művészi fokra jutott, ezért Mártélyon éneket is tanított. Fiatal korában tornász bajnokságokon nyert aranyérmeket.
Azon kevés vásárhelyi művész egyike volt, aki 1954-ben részt vett a Vásárhelyi Őszi Tárlat megszervezésében, sőt önarcképével már az I. Vásárhelyi Őszi Tárlaton is szerepelt. Az Őszi Tárlatnak később is rendszeres szereplője volt.
Rendkívül sokoldalú művész volt. Festőként és grafikusként épp úgy ismert volt, mint tervező művészként, de a szobrászat és a kerámia minden ágában biztoskezű alkotó volt.
Elsősorban festőként szerzett hírnevet. Azon kevesek közé tartozott, aki még a Vásárhelyi Iskola szellemiségét képviselte. Lírai tájképeit egy neves műkritikus Juhász Gyula verseihez hasonlította.
Rendszeresen szerepelt az ország jelentős képzőművészeti kiállításain. Sok önálló kiállítása is volt az országban, többek között szülővárosában is. A Mezőgazdasági Múzeum által rendezett „A mezőgazdaság a képzőművészetben” című nagyszabású kiállításon képviselte Hódmezővásárhelyt
A Magyar Nemzeti Galéria több alkotását őrzi. Képei Angliától Japánig különböző gyűjteményekben megtalálhatók.
Illusztrátorként is jelentős munkát végzett. Ő tervezte Mártély és Mindszent települések címerét is. Bronz plaketteket éppúgy készített, mint utcanév táblákat és emléktáblákat. (Bibó Lajos, Péczely Attila, valamint a Bethlen Gábor Gimnázium panteonja arcképcsarnokának több neves személyiségének portréi.). Nagy méretű falképe Fábiánsebestyén házasságkötő termét díszíti. A Városháza 1970-ben leégett toronysisakjának épen maradt vörösréz lemezeiből készítette el Vásárhelyi Testamentum című ,,kapuját", amelyen a város címere és jellegzetes motívumai mellett Hódmezővásárhely jeleseinek portréi láthatók.
2021-ben Hódmezővásárhely díszpolgára címet kapott Erdős Péter tanár, festő- és szobrászművész életművéért, a városért végzett önzetlen tevékenységéért.
Erdős Péternek két – már önálló életét élő – fia van. Gyermekei édesanyja – sok évvel ezelőtt – új kapcsolata miatt Svájcba költözött.
2024. szeptember 13-án türelemmel viselt sok szenvedés után örökre megpihent. Hódmezővásárhely saját halottjának tekinti.
