GazdaságAmikor már az öntözőcsatornák is lángolnak

2024. szeptember 11., szerda
 
Amikor már az öntözőcsatornák is lángolnak

Azt már szakember, nem szakember némi túlzással megállapította: az idei nyár jelezte, hogy a Kárpát medence és azon belül is az alföldi régió már most is élhetetlen.

 

 

 

(Szabó Péter fotója)

 

 

 

Dél Európából már kora tavasztól minden héten a szárazság következtében keletkezett erdő-, és bozóttüzekről érkeztek a hírek. Például Görögországban már Athén egyik külső kerületét is veszélyeztette a bozóttűz.

Magyarországon is idén szinte mindennaposak lettek a kisebb-nagyobb tüzek, amelyek többször  lakott területeket is veszélyeztettek. Tűz különösen a Dél Alföldön fordul elő gyakran, ahol a szárazság már szürreális esetet is produkált: szeptember elsején Hódmezővásárhely közelében több száz méteren át égett egy öntözőcsatorna medre, a nádassal együtt. Itt már a közeli gazdaságokat is fenyegette a tűz.

 

Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet. Van olyan virág, amit az alföldi gazdák nagyon nem szeretnek, ám mégsem rossz emberek. Ez pedig a sóvirág, hivatalos nevén magyar sóvirág vagy sziki sóvirág (Limonium gmelinii).

Mint ahogy a nevében is benne van, a szikes, kiszáradt talajon is megél. Ám semmi más. Díszes kékszínű jele a terméketlen, csontszáraz talajnak. Az aszály jele is. A Dél-Alföldön ezen nyáron, nyár végén hatalmas kék mezők tarkítják a horizontot. A szokásostól eltérő szikes területen túl ráadásul idén nagyobb teret is nyertek a sóvirágok, mivel a konkurens fajok állománya csökkent a csapadékhiány miatt.

 

A fonnyadt kiégett kukoricatövek, összetöpörödött napraforgó tányérok, a kirepedezett legelők a 2022-es nagy nyári aszályos időjárásra emlékeztetnek. Most már a 2024-es aszály veszi át az „emlékezést”, hiszen rendkívül csapadékmentes hónapok voltak eddig. A TIVIZIG statisztikája szerint az éves 560 mm-es átlaghoz képest idén csak 310 mm csapadék a területi átlag. Már áprilisban javasolta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a ’tartósan vízhiányos időszak’ kihirdetését. Ez azt jelenti, hogy ebben az időszakban vízjogi engedély nélkül, bejelentést követően egyszer rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges, emellett vízkészletjárulékot sem kell fizetniük a mezőgazdasági termelőknek. A kamara – kissé naív - elképzelése szerint mindez hozzájárul ahhoz, hogy öntözéssel mérsékelhetők legyenek a szárazság hatásai. A szándék értékelendő, ám az öntözéshez szükséges víznek el kellene jutnia a földekig.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

És itt érdemes „mélyebben beleásni” a témába - majdnem szó szerint. Ugyanis – az Alföld sok részén – így a Dél-alföldi részen is a termőföldeket övező, elhanyagoltság és egyéb okok miatt eltűnt egykori öntözőcsatornákat újra ki kellene ásni, mert van, ahol be is temették a gazdálkodók, talán az EU-s földalapú támogatás növelésének reményében. Persze legyünk igazságosak, a folyamat már a 60-as években elindult, mert a TSZ-k, az Állami Gazdaságok a nagyüzemi termesztést preferálva, nem törődtek a csatornarendszerekkel.

A régi térképeken látható, hogy az – egyébként már eleink által is tudottan – kevesebb csapadékkal bíró szántók körül érdemes kiépíteni egy csatornarendszert, ami többszörös hasznot hajthat. Jó példa volt a Szentes – Hódmezővásárhely közötti terület, amely nagy részét csatornázták. A fúrt kutak és a Tisza felől érkező víz, állandó jó termést biztosított az itt gazdálkodók számára. A környéken élő idős emberek elmondása szerint, nemcsak az öntözés volt biztosítva öntözőhajók segítségével, hanem a betakarítás idején a gabonát, kukoricát, szénát ladikokkal szállították. Erről levéltári feljegyzések, régi fotók is fennmaradtak.  Az öntözési időszak április vége, illetve május elejétől október végéig terjedt. A tavaszi vetés egyenletes kikeléséhez és zavartalan fejlődéséhez kellett öntözéssel a hiányzó vizet pótolni. Ez ma sincs másképpen.

 

A csatornázás terve az 1930-as évekből báró Weiss Manfrédtól származik, aki jelentős nagyságú földterületet vásárolt Derekegyház környékén. Javaslatára 200x200 méteres táblákra osztották a földeket, és közéjük öntöző csatornákat ástak. A csatornák táplálására több helyen 300 méter mély kutakat fúrtak.

 

Az öntözést egy kifejezetten erre a célra gyártott öntözőhajóval oldották meg.  Kézenfekvő volt, hogy a hajót Csepelen, a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek Rt.-ben építették. A szivattyút a MÁVAG gyártotta. A hajó 34 méter hosszú, 3,5 méter széles volt. A 2 darab Ganz szivattyú 4500 liter/perc teljesítményű volt. Az öntözés sugara akár 90 méterre is elért. A II. Világháború alatt a hajó elsüllyedt, a motorok szétfagytak, ám 1960-ban már hiába hozták rendbe a hajót, mert alig 3 évig lehetett használni, az egyre inkább elhanyagolt csatornák miatt.

 

A táblázatból látható, hogy a hajós öntözés 30—100%-os terméstöbbleteket eredményezett — a nem öntözött területek terméseredményeihez viszonyítva. Az öntözést legjobban a lucerna és a cukorrépa hálálta meg. A csatornahálózatot az uradalom a belvizek levezetésére, az istállótrágya és a termések vízi szállítására is felhasználta. Érdemes megjegyezni, hogy a remekül megkonstruált lapos fenekű hajókat a parton egy ember vontatta, különösebb nehézségek nélkül.

 

Ha ezt a területet nézzük, ami egyáltalán nem egyedi a Dél Alföldön, mára már jól érzékelhető, hogy az intenzív mezőgazdasági művelés következtében kialakuló talajszerkezeti változások miatt a nyári hőhullámok során alacsony a felszín közeli légrétegek páratartalma, így a hidegfrontok a szokásos zivatarok és csapadék nélkül robognak át ezen a területen is. Ezért aztán az utóbbi években a nyári időszakban még az a néhány megmaradt csatorna is kiszáradt.  

Ahogy mondani szokták, a „vészharangot” már évek óta kongatják. Ne tűnjék cinikusnak, de az elsivatagosodásért aggódó különféle konferenciák, workshopok szakemberei – tisztelet a kivételnek – nem igazán jártak/járnak ki a Dél Alföld júliusi, augusztusi forróságtól „ziháló” legelőire, termőföldjeire. Azt már szakember, nem szakember némi túlzással megállapította: az idei nyár jelezte, hogy a Kárpát medence és azon belül is az alföldi régió már most is élhetetlen. A folyamat már régebben elkezdődött: jól működő gazdálkodásról árulkodó, mára elhagyatott, romossá vált tanyák látványa egyre gyakoribb. Sőt a most már évente ismétlődő aszályos hónapokat a táplálék és az ivóvíz hiánya miatt a vad (fácán, őz, mezei nyúl populáció) is megsínyli. Hiszen a kevés megmaradt erdő aljnövényzete is csontszárazzá vált.

 

 

 

 

 

(Szabó Péter fotói)

Az egykor az alföldi gazdálkodás nehézségeivel tisztában lévő és innovatív szellemmel megáldott emberek emlékét ma is őrzi a Derekegyház központjában felállított öntözőhajó kicsinyített mása és márványtábla.

 

(Szabó Péter fotói)

Utóirat: A helyi gazdák és a vízgazdálkodásban járatos helyiek szerint a siránkozás és „vészmadárkodás” helyett ásni …kutakat ásni, a csatornákat kitisztítani és feltölteni kellene. Mint mondják, ott a víz a föld alatt, még a Gobi-sivatag alatt is van víz.

 

Szerző: Szabó Zoltán

 
 
VH
 

Olvassa el ezt is!

Leváltották a vásárhelyi kórház igazgatóját

Leváltották a vásárhelyi kórház igazgatóját

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter november 2-i hatállyal visszavonta Kallai Árpád, a Hódmezővásárhelyi-Makói Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatójának vezetői megbízását.
Nagy Enikő ismét a dobogón

Nagy Enikő ismét a dobogón

November 7–8-án a hódmezővásárhelyi Gyarmati Dezső Sportuszodában rendezték meg a XXIII. Hódmezővásárhelyi Nemzetközi Szenior Úszóversenyt.
Nem véletlenül hagyta el a baleset helyszínét

Nem véletlenül hagyta el a baleset helyszínét

A hódmezővásárhelyi rendőrök elfogtak egy férfit, aki közlekedési balesetet okozott, majd még a rendőrök kiérkezése előtt elhagyta a helyszínt.
Változások a Rádió 7 háza táján

Változások a Rádió 7 háza táján

Új tulajdonosa van a Rádió 7-nek, amely 2023-ban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa döntése szerint 2033-ig kapott frekvenciaengedélyt.
 

És ezt már olvasta?

Családi események Hódmezővásárhelyen 2026/2
Családi események Hódmezővásárhelyen 2026/2 2026. 46. hét. Mindannyiunk élete egy csepp a végtelen óceánban... De mi más az óceán, mint ezen cseppek sokasága, amit valami távoli egység mégis összefog...
 
Elkapták a Kossuth téri rongálót
Elkapták a Kossuth téri rongálót A rendőrség nyomozói a személykutatást kiterjesztették egy szórakozóhely környezetére, ahol lakossági segítséggel sikerült beazonosítani az elkövetőt.
 
A szoros első félidőt követően magabiztos sikert arattak
A szoros első félidőt követően magabiztos sikert arattak November 13-án este az Eger csapatát fogadta a Vásárhelyi Kosársuli az NB I/B Zöld csoportjának 8. fordulójában.
 
Nem volt jó játék
Nem volt jó játék Egy játszótéri betongömböt és egy mélygarázs tűzálló ajtaját is megrongálták Hódmezővásárhelyen, közel 3,2 millió forintos kárt okozva.
 
Öt perccel a vége előtt még döntetlenre állt a mérkőzés
Öt perccel a vége előtt még döntetlenre állt a mérkőzés

November 7-én a Dunaharaszti vendégeként lépett pályára a Vásárhelyi Kosársuli az NB I/B Zöld csoportjának 7. fordulójában. 22 pontos vereséget szenvedtek.

 
Sportsikereinek újabb állomása
Sportsikereinek újabb állomása A vásárhelyi Ugrai Panna a BVSC-Zugló 22 éves úszója nyolc egyéni és öt váltó aranyérmet szerzett a rövidpályás országos bajnokságon Kaposváron.
 
Megszólalt a polgármester a leváltások kapcsán
Megszólalt a polgármester a leváltások kapcsán Márky-Zay Péter, vásárhelyi polgármester a facebookon reagált a kórházigazgató leváltásával és az új tankerületi igazgató kinevezés kapcsán.