A két nőt két hónapon keresztül több szegedi és kecskeméti lakásban fogva tartottak, rendszeresen fenyegettek és súlyosan bántalmaztak. Azt akarták elérni, hogy a Svájcban előzetes letartóztatásban lévő rokonuk ellen tett feljelentésüket, tanúvallomásaikat vonják vissza.
A zürchi TV felvételén az egyik vádlott Sz.Sándor
Vádemelést javasol a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a Csongrád Megyei Főügyészségnek kilenc gyanúsított ellen különösen súlyos hátrányt okozó emberrablás és más bűncselekmények miatt; az ügy előzménye: két nőt mintegy két hónapon át fogva tartottak, fenyegettek és bántalmaztak több szegedi és kecskeméti lakásban. Az egyik szegedi sértett még tavaly szeptemberben tett feljelentést - akkor még rablás miatt - a Szegedi Városi Rendőrkapitányságon, de az ügyben végül több ember által elkövetett emberrablást és más bűncselekményeket állapítottak meg a nyomozók.
Az eljárás során kiderült: két szegedi nő 2010 tavaszán Svájcban prostituáltként dolgozott, ahogy az NNI megfogalmazta, egy szegedi család "támogatásával". Az egyik nő a család felügyelete alatt már ezt megelőzően is dolgozott prostituáltként, sőt, együtt élt a család egyik tagjával. A férfi a rendőrség adatai szerint már korábban is rendszeresen, néha "eszméletvesztéses állapotot előidézve" bántalmazta a nőt, akinek 2008 karácsonyán egy verés során eltört a jobb keze.
A két nő tavaly tavasszal összeveszett az őket prostituáltként futtató másik családtaggal, akit a svájci hatóságoknál feljelentettek. A nők a kihallgatásuk után hazautaztak Szegedre. A gyanúsítottak 2010 júniusában elrabolták a két nőt, akiket hozzávetőleg két hónapon keresztül több szegedi és kecskeméti lakásban fogva tartottak, rendszeresen fenyegettek és súlyosan bántalmaztak. Azt akarták elérni, hogy a Svájcban előzetes letartóztatásban lévő rokonuk ellen tett feljelentésüket, tanúvallomásaikat vonják vissza. A családtagok minden eszközzel igyekeztek rávenni a sértetteket a vallomások visszavonására, s a nők a bántalmazások és fenyegetések hatására ezt részben meg is tették, de később állításaikat a svájci hatóságok előtt újra megerősítették.
Az NNI közlése szerint a bántalmazások során előfordult, hogy baseballütővel, széklábbal verték meg a nőket, késsel, családtagjaik megölésével, bántalmazásával fenyegették meg őket olyannyira, hogy az ügyben kirendelt pszichológus szakértő szerint az átélt események a sértetteknek "súlyos pszichés traumát okoztak", amely hosszú távon is ki fog hatni életminőségükre, pszichés állapotukra.
A rendőrség az említett családhoz tartozó hat gyanúsítottat 2010. november 25-én fogta el. Ők a nyomozás során végig tagadták a bűncselekmények elkövetését, igyekeztek a történteket úgy beállítani, hogy a két nő önszántából, önmagának dolgozott prostituáltként, és a terheltek részéről nem történt semmi olyan dolog, amely kényszerítéssel a sértettek korábbi vallomásainak visszavonására irányult volna.
Az ügynek a két nő mellett sértettje volt egyikük 9 éves húga is, aki nővére elrablásakor éppen a testvérével volt, és csak annak kifejezett könyörgésére engedték hazamenni.
A család hat tagja ellen különösen súlyos hátrányt okozó emberrablás, kitartottság, súlyos testi sértés, fiatalkorú sérelmére elkövetett személyi szabadság megsértése, míg három további, a családdal szoros kapcsolatban álló gyanúsított ellen, szintén különösen súlyos hátrányt okozó emberrablás és személyi szabadság megsértése miatt javasolnak vádemelést a nyomozók.
A kilenc vádlott ügyének hátterében egy svájci lányfuttatás leleplezése áll.
Egy évvel ezelőtt Svájcban letartóztatták Sz. Sándort és három társát, akikről tetteik alapján a svájci kriminalisztika legnagyobb stricibűncselekményének tartják az ügyészek.
A svájci sajtóban napjainkban is bő terjedelemben olvasható a kiterjedtsége miatt mammut-ügynek hívott eljárás. Mint az a tavaly augusztusi hírekben a svájci bírósági tárgyalás tudósításaiból kiderült, mind közül a legelvetemültebb Sz. Sándor (41), aki élettársát prostitúcióra kényszerítette, megverte, megkéselte, kínozta, amikor pedig Éva várandós lett, a szó szoros értelmében kirugdalta belőle magzatát.
– A Szamuráj becenévre hallgató elsőrendű vádlott tetteit nem lehet szavakkal minősíteni. A sértett nemi szervébe hypót öntött, de olyan is előfordult, hogy erőspaprikát dugott bele. Máskor pedig hatalmas sebet ejtett késével a nő combján, majd azt érzéstelenítés nélkül, tűvel és cérnával összevarrta – mondta el az első tárgyalási napon a vádirat vérfagyasztó részleteit Silvia Steiner ügyész asszony. – Amikor megtudta, hogy élettársa, akit prostitúcióra kényszerített, teherbe esett, választás elé állította: vagy kikaparja a nőből a gyermekét, vagy kirugdalja belőle. A megkínzott, rettegő, állati sorba kényszerített Éva a rugdosást választotta. Négy nap után aztán kínok között el is vetélt – amikor ezeket a szavakat kimondta az ügyész, a tárgyalóteremben döbbenet ült az arcokra. Egyvalaki volt, akit nem ráztak meg a borzalmas részletek, a tettest, Szamurájt, aki kinevette a tönkretett nőt.
– Ezt a nőt nem lehet kielégíteni, ha minden magyar emberrel lefeküdne, az sem lenne neki elég – közölte cinikusan a vádlott, és hozzátette: a jövőjét úgy képzeli, hogy hazatér családjához, és festés-mázolásból él majd.
Sz.-nek bűntársai is voltak, akikkel közösen közel két tucat magyar lányt kényszerítettek strichelésre. Állandóan verték, fenyegették, drogozták őket. A szörnyetegek vezére Magyarországon volt már büntetve garázdaságért, kitartottságért, rablásért, csempészésért.
