Gyarmati Dezső, a Nemzet Sportolójára, vízilabdázóra, szakedzőre emlékeznek Hódmezővásárhelyen január 16-án, kedden 18 óra 30 perckor.
Gyarmati Dezső Vásárhelyen 2012-ben
Emlékfalat- és domborművet avatnak a kiváló sportolóról elnevezett uszodában (Ady Endre utca 1. szám). Az ünnepségen beszédet mond Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, országgyűlési képviselő, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Hegedűs Zoltán alpolgármester, Kószó Péter alpolgármestere és Hesz Máté, a Magyar Vízilabda Szövetség főtitkára. Ezt követően 20 órától a magyar vízilabda-válogatott a spanyolok ellen játszik világliga-mérkőzést a Gyarmati Dezső Sportuszodában.
Nagyszerű játékos, kiváló edző, ragyogó szövetségi kapitány, igazi hazafi volt. Igazi nagybetűs EMBER! Így jellemezte őt a sajtó, a szakember, a barát, az ismerős.
2018. október 23-án lenne 91 éves, a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a Nemzet Sportolója.
Hogy egész pontosan ki is volt, azt a legjobban az a pár sor adja vissza, amit a hazai szövetség tett közzé 2013-as halálakor.
"Balkezes zseni. Amit ő nem tudott a vízilabdáról, azt nem is volt érdemes tudni. Bármilyen poszton bevethető volt. Igazi vezér volt, vízben és parton egyaránt."
Öt olimpián szerepelt, ráadásul mind az ötről éremmel tért haza. arany: 1952, 1956, 1964, ezüst: 1948, bronz: 1960. Klasszisára jellemző, hogy edzőként három olimpián vett részt és azokról is minden alkalommal éremmel tért haza.
A Miskolcon született Gyarmati előbb bokszolni, majd kézilabdázni kezdett, 1940-től terelődött a vízilabda felé. Bármilyen hihetetlen, először kapus volt. Játszott a csepeli MTK, az Újpest, majd az FTC csapatában. 1947-ben már a párizsi főiskolai világbajnokságon vett részt, ahol első lett, 1948-ban a londoni olimpián pedig tagja volt a második helyen végzett csapatnak. 1951-ben, Berlinben vezérletével megvédte világbajnoki címét a főiskolai csapat.
1952-től pedig jött az aranykorszak, amiben Gyarmatinak hatalmas szerepe volt. Először a helsinki olimpián, két évvel később az Európa-bajnokságon, majd '56-ban ismét az ötkarikás játékokon diadalmaskodott a magyar vízilabda-válogatott.
Melbourne-ben Gyarmati volt a magyar küldöttség Forradalmi Bizottságának elnöke, gyászszalaggal a karján a forradalom lyukas zászlaját vitte, a rendszerellenes meggyőződését sem titkolta. A forradalom után az USA-ba emigrált, majd Európában lett tréner. 1958-ban amnesztiával visszatért Magyarországra, de így is két évre eltiltották. Ez idő alatt egy kocsmában, csaposként dolgozott.
A Ferencvárosba tért vissza, és tagja volt az 1960-as római olimpián bronzérmet nyert csapatnak. Két évvel később újabb Európa-bajnoki győzelmet ünnepelhetett, majd 1964-ben Tokióban a harmadik olimpiai bajnoki címét nyerte. A válogatottban 108 alkalommal szállt medencébe. A sikerek edzőként is végigkísérték pályáját. Dolgozott a KSI, a Ferencváros, a Vasas és a BVSC csapatánál is, miközben az ELTE-n bölcsészkarán művészettörténész, a Testnevelési Főiskolán szakedzői diplomát szerzett.
1972-ben másodedző, 1973-tól pedig szövetségi kapitány lett a magyar válogatott élén. Eredménysora önmagáért beszél. 1973-ban világbajnok, 1974-ben Európa-bajnok, 1975-ben vb-ezüstérmes, 1976-ban olimpiai bajnok, 1977-ben Európa-bajnok, 1978-ban ismét vb-ezüstérmes, 1980-ban olimpiai bronzérmes lett a válogatott.
A későbbiekben Németországban és Olaszországban is kipróbálta magát, de a szíve mindig hazahúzta. Többször volt a hazai szövetség elnöke, 2004-ben a Magyar Vízilabda Szövetség örökös tiszteletbeli elnökének választották.
