Füleinek a felső részét régen fülpamatnak hívták. Tavasszal pacsmagol. Erdőben él, ahonnan ki sem nagyon teszi a mancsát. Kölykei, bár már elválasztódnak, de még egy évig az anyjukkal maradnak. Bár őshonos, mégis alig akad olyan honfitársunk, aki személyesen is láthatta volna. Ha az eurázsiai hiúzra tippelt, nyert.
A 2019-es év emlőse az eurázsiai hiúz lett.
Az állatról a szervezők a Facebookon játékot hirdettek, melynek lényege, hogy 10 napon keresztül minden nap írtak egy-egy információt arról, hogy mik a jellemzői az év emlősének és ezek alapján lehetett szavazni a 2019-es győztesre.
A közreadott jellemzők szerint ez az állat
aki erdőben él, ahonnan nagyon ki sem teszi a mancsát,
akinek kölykei, bár már elválasztódnak, de még egy évig az anyjukkal maradnak,
aki habár őshonos emlősfajunk, mégis alig akad olyan honfitársunk, aki személyesen is láthatta volna,
aki télen is aktív és speciális felépítésű lábai segítségével szinte siklik a hó felszínén, és olyan nyomokat hagy a hóban, hogy nem látszanak a karmai, hiszen azokat vissza tudja húzni,
aki tavasszal pacsmagol,
akinek a füleinek felső részét régen fülpamatnak hívták,
akiről a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a börzsönyi Király-réten erdei iskolát nevezett el,
aki Petőfi Sándort is megihlette, a Magány című versében szerepel jelzőként legalábbis,
akinek igéző a tekintete.
A szlovákiai hegyvidékekről a Börzsönybe, a Zemplénbe, illetve a Mátrába, a Bükkbe és az Aggteleki karsztra is átlátogató, óvatos és rejtőzködő életmódot folytató faj egyedei közül pár tucatnyian élhetnek állandó jelleggel is Magyarország területén.
A Vadonleső program először 2014-ben hirdette meg az Év Emlőse rendezvénysorozatot, amely minden évben más-más őshonos emlősállatunkra irányítja a figyelmet, hogy elősegítse azok megismerését és hatékonyabb védelmét.
Az eurázsiai hiúz előtt a keleti sün (2014), az ürge (2015), a denevérek (2016), a mogyorós pele (2017), majd tavaly a földikutya kapta a kitüntetett figyelmet.
