MozaikKinőttük a Földet - a családtervezés lehet a megoldás

2019. január 31., csütörtök
 
Kinőttük a Földet - a családtervezés lehet a megoldás

A Föld népessége már túlhaladta a 7 és félmilliárd főt, és mire a ma születettek elvégzik az általános iskolát, már 8 milliárdról fognak tanulni.

 

 

 

 

 

 

 

Az emberiség a 70-es években kinőtte a Földet, azonban ez a mai napig nem tudatosodott az emberekben. Az emberi nemzések még ma is közel fele - évente 100 millió - a pár akarata ellenére történik, ezek megelőzősével stabilizálódna az emberi létszám - mondta Simonyi Gyula, a BOCS Alapítvány elnöke. A növekedésre épült mennyiségi civilizáció helyett villámgyorsan át kell váltanunk a minőség civilizációjára. A tudás, a pénz és a döntés a Nyugat kezében van, de nem ismerjük fel saját érdekeinket.

A Föld népessége már túlhaladta a 7 milliárd főt is, és mire a ma születettek elvégzik az általános iskolát, már 8 milliárdról fognak tanulni. A túlnépesedés hatalmas kihívást jelent a társadalmi és a gazdasági fejlődés számára.

 

„Túlterheltük a Földet, az ökológiai lábnyomunk nagyobb mint a Föld eltartó képessége. A jövőben a nem-anyagi gazdagságra kell helyezni a hangsúlyt” – emelte ki az elnök. Hozzátette, az emberiség tevékenységét át kéne alakítani egy kevesebb erőforrást használó, mégis magasabb életminőséget biztosító pályára. A „Kisherceg életstratégia” gyökereket és gyümölcsöket különít el. A gyökerek terhelik a Földet, gondosan kell bánni velük. Ide tartozik a szaporodás, a termelés, a fogyasztás, a szennyezés és a küzdelem. A gyümölcsök nem terhelik a bolygót, az élet élvezetét, értelmét, értékét biztosítják. Simonyi itt a személyes kapcsolatokat, a tanítást, a gyerekeket, a kozmoszt, a lelki és szellemi kincseket, a szolidaritást és a természet szépségét hozta fel példaként.

 

Bolygónk eltartó képessége kapcsán a napjainkban egyre elterjedtebb ökológiai lábnyom fogalma is felbukkant. Simonyi elmondta, az ökológiai lábnyom magába foglalja az emberiség által végzett minden olyan tevékenységet, ami terheli a Földet. A számítások azt mutatják, hogy a 7 milliárdos lakosságra fejenként 1,8 hektár jut. A lábnyom felét az energiafelhasználás adja. „A Földet és Magyarországot is 1,5-szeresen terheljük túl, s ennek következtében pusztulnak a talajok, az erdők, az élővilág, szóródnak a mérgek, megbolondul a klíma, fogy a víz és a fosszilis energia” – emelte ki.

A fenntartható fejlődés kulcseleme az elkerülhetetlen népességcsökkenés és az idősbarát társadalmi berendezkedés. Simonyi kiemelte, 2012-ben volt a generációk közti szolidaritás éve az Európai Unióban. „A Földet nem őseinktől örököltük, hanem utódainktól kaptuk kölcsön. A feszültség nem az idősek eltartásából, hanem a Föld minőségének lerontásából fakad” – jelentette ki. Konrad Lorenz Nobel-díjas osztrák magatartáskutató szerint a túlnépesedés az emberiség első számú halálos bűne, amely erőszakot szül. Ha képesek vagyunk évszázadnyi távlatban a demográfiai átmenet összes fázisát megérteni, láthatjuk, hogy az eltartott-eltartó arány nem romlik el aggódásra okot adó mértékben.

 

Ma a legfontosabb tanulási folyamat a termékenység felelős és tudatos kezelése. „Napjainkban az emberi nemzések közel fele baleset, évente 100 milliónyi a párok szándéka ellenére történik. Amennyiben ezeket sikerül megelőzni, az népességnövekedés megállna, majd egy fenntartható, jóval alacsonyabb létszámon stabilizálódna – jelentette ki az elnök.


Kiemelte, Európa az egyik legzsúfoltabb terület a világon, nincs hiány munkaerőben, ellenkezőleg, óriási a munkanélküliség. „A tudás, a pénz és a döntés a mi kezünkben van, de az elavult gondolkodásmód miatt nem ismerjük fel saját érdekeinket. Az OECD országok kb. 150 milliárd dollárral segítik évente a szegény országokat, de ennek még fél százaléka sem megy családtervezési lehetőségek megteremtésére. Hatékonyabb, bölcsebb elköltéssel bőven elég lenne ez a pénz a népességrobbanás lefékezésére és a nyomor felszámolására. Enélkül a globalizáció kiegyenlítő hatása miatt a fejlett világ is láthatóan süllyed bele a világnyomorba, a jóléti államok leépülnek” – zárta szavait Simonyi Gyula.


Nézze meg ezt a valós idejű statisztikát! Döbbenetes!

 

 

 

Olvassa el ezt is!

Klímaváltozás a régészeti korokban

Klímaváltozás a régészeti korokban

A Kárpát-medence számos, nagy kiterjedésű lehűlési hullámtól megvédte az itt élőket, de nem nyújt védelmet a felmelegedés ellen.
Idén három Bessenyei-díjas lesz

Idén három Bessenyei-díjas lesz

Két színész és egy színjátszó kör kapja a Bessenyei Ferencről elnevezett másfél millióval járó díjat. Közülük kettőnek nincs semmilyen vásárhelyi kötődése.
Hetilap lesz a Délmagyarországból

Hetilap lesz a Délmagyarországból

Médiaelemzők szerint felértékelődhet a független online sajtó szinte minden megyében, beleértve Csongrád-Csanádot is, miután hetilapokká alakulnak a regionális napilapok.
A 72. Vásárhelyi Őszi Tárlaton 185 alkotás szerepel

A 72. Vásárhelyi Őszi Tárlaton 185 alkotás szerepel

Műfaji megoszlás szerint 92 festmény, 32 grafika, 46 plasztika, valamint 15 installáció, multimédia mű szerepel majd a tárlaton.
 

És ezt már olvasta?

Családi események Hódmezővásárhelyen 2026
Családi események Hódmezővásárhelyen 2026 2026. 29. hét. Mindannyiunk élete egy csepp a végtelen óceánban...
 
Bővül a Szőnyi Benjamin iskola
Bővül a Szőnyi Benjamin iskola Háromszintes, mintegy ezerötszáz négyzetméteres épületrésszel bővül a hódmezővásárhelyi Szőnyi Benjámin Református Általános Iskola.
 
Több, mint 40 előadó
Több, mint 40 előadó Összesen kb. 115 produkció, elektronikus zene, rock, pop és trap, hazai zenekarok és nemzetközi sztárfellépők vegyesen az ide Szegedi Ifjúsági Napokon.
 
Ulmi találkozó
Ulmi találkozó Az 1992 óta Hódmezővásárhely testvérvárosába, az ott rendezett 14. Nemzetközi Duna Fesztiválra kiutazott Márky-Zay Péter polgármester.
 
Irány Hong Kong
Irány Hong Kong A világbajnokságra utazó magyar válogatott tagja lett a hódmezővásárhelyi Papp Jázmin, akinek Magyary Ágnes volt az edzője .
 
Kurucz D. István festő emlékét őrző kitüntetést alapítottak
Kurucz D. István festő emlékét őrző kitüntetést alapítottak A díj olyan képzőművészeknek adható, akik munkásságukkal hozzájárultak a város kulturális életének gazdagításához, művészi hagyományainak továbbviteléhez.
 
Uniós forrásból fejlesztik a Kakasszéki Gyógyintézetet
Uniós forrásból fejlesztik a Kakasszéki Gyógyintézetet Egy magyar-román közös uniós projekt keretében javítják elsősorban az idős páciensek mozgásszervi rehabilitációs ellátásának színvonalát