„Volt olyan hely, ahol megmosdatták a menyasszonyt borban, hogy fejfájós ne legyen.” A friss házasok boldogulásának sok egyéb praktikáját alkalmazták eleink. Mint például, „a szerelmi rontást úgy előzték meg lakodalom és esküvő előtt hogy a menyasszony cipőjébe réz kétfillérest tettek”. Az is megfontolandó ötlet volt, hogy „ha a jegybenjáró fiatalember a jegybenjárás ideje alatt kifordítva fonákul hordja a gatyáját, akkor nem válik el tőle a lány.”
Hogy ez mennyire volt hasznos nem derül ki abból a két kötetből, amely 25 fejezetben igen alaposan feldolgozta Hódmezővásárhely néprajzát.
Valódi autentikus környezetben - az Árpád utcai Tájházban - mutatták be június 3-án délelőtt a sajtónak ezt a két kötetet. Igaz ilyet és hasonlókat nem idéztek a könyvekből, viszont Kószó Péter alpolgármester sommásan kijelentette: „ami ebben a két kötetben nincs benne arról nem is érdemes tudni”
Az 1300 oldalas, reprezentatív, több száz színes és fekete-fehér illusztrációval teletűzdelt kötetek 25 éves gyűjtőmunka eredményei, mondta Nagy Vera néprajzkutató-főmuzeológus, aki Szenti Tiborral közösen szerkesztette az évszázados vásárhelyi népéletet feldolgozó könyveket.
Nagy Vera kiemelte az elődök - Kiss Lajos, Tárkány Szűcs Ernő, Szenti Tibor - munkásságát. Hozzátette a 25 éve kezdődött gyűjtés eredménye ez a legteljesebb összefoglaló, amelynek kiadását a Miniszterelnökség is támogatta. Kiadója pedig a Németh László Városi Könyvtár.
A könyvpremier június 4-én a Városháza dísztermében lesz. És mint ahogy már írtuk, csemege lesz az etnográfusoknak, kellemes olvasnivaló a lokálpatriótáknak, illetve a hétköznapi olvasó számára is, hiszen sok olyan népszokás, hagyomány, tárgyak, életformák is megtudhatók a könyvekből, amit már csak nagyanyáink ismernek, vagy már ők sem…!
Azonban aki kézbe veszi a könyvet, olyasmit is megtudhat például, hogy „a boszorkányság egyik leggyakoribb kártétele az éjszakai nyomás.”
Hogy ez pontosan mit is jelent, az olvasó fantáziájára bízzuk. És hogy mi a gyógyír rá? A második kötet 934. oldalán megtudhatja.
