Januárban Csomorkányról lesz szó a Tornyai János Múzeum régészeti előadásán. A szakirodalomban a csomorkányi romokról az első leírás 1870-ben az Archaeologiai Értesítőben látott napvilágot, Rómer Flóris tollából.
Ajtony földje volt ez, az Árpádok központi hatalmától csaknem független főúré, aki a bizánci egyház (a görög szertartású keresztény vallás) befolyása alatt állt. A felszínre kerülő tényanyag csak együttesen reprezentálhatja azt a változó, ám mégis gazdag szellemi életet, amely a monumentális építészet „legkisebb gyermekét", a helyi közösség számára pedig a hit megszentelt helyét, az Isten házát, a plébániatemplomokat életre hívta.
Vásárhely legrégibb műemléke, a csomorkányi templom alapjait Szeremlei Sámuel megbízásából tárták fel a 19. század végén. Az Árpád-kori templom és a török időkben elpusztult mezőváros területén Béres Mária a kilencvenes években végzett ásatásokat; ennek régészeti és természettudományos eredményei alapozzák meg az egykoron gazdag alföldi településről szerzett ismereteinket.
1892-ben Szeremlei Sámuel megbízásából a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa, Tergina Gyula néhány nap alatt felszínre hozta a csomorkányi templom alapjait, 1991–1997 között Béres Mária 123 sírral együtt tárta fel a templomot. A romok állagmegóvása 2006–2007 során készült el, a dortmundi Műszaki Főiskola és a szegedi Vedres István Építőipari Szakközépiskola diákjainak segítségével, Bánffy László mérnöktanár és Béres Mária régész irányításával.
Január 11-én szerdán 17 órai kezdettel a Tornyai János Múzeumban a csomorkányi régészeti kutatások legújabb eredményeiről tart előadást Dr. Béres Mária, a szentesi Koszta József Múzeum igazgatója a Korok, kultúrák, lelőhelyek című régészeti sorozat keretében.
A sorozat megvalósulását a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.
