„Ismét elvesztette egy ágát a vásárhelyi művészet törzsökös faóriása. A Tornyai János, Endre Béla, Pásztor János és Kallós Ede által elvetett magból szárba szökkent, majd izmos fává terebélyesedő vásárhelyi képzőművészet, az egyik legjelentősebb szobrászát veszítette el 2011. január 21-én, egy nappal a Magyar Kultúra Napjának Ünnepe előtt” – állt a nekrológban.
Samu Katalin Hódmezővásárhelyen született 1934. november 21-én. A tehetséges fiatal leányt először a Képzőművészeti Főiskolára vették fel 1951-ban, itt két évet hallgatott Mikus Sándor növendékeként. Ezt követően átjelentkezett az Iparművészeti Főiskolára, ahol Borsos Miklós növendékeként végzett 1958-ban. A diploma megszerzését követően visszaköltözött szülővárosába és itt alakította ki művészi egzisztenciáját. 1964 és 1977 között a szegedi Tömörkény István Művészeti Szakközépiskola rajz-mintázás tanáraként, művészetpedagógusként dolgozott. 1966-ban elnyerte a Derkovits-ösztöndíjat.
Első önálló kiállítására 1964-ben a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban került sor, majd sorra rendezett egyéni kiállításokat Budapesten, Veszprémben, Szegeden, Kiskunfélegyházán és Balmazújvárosban. 1976-ban a Műcsarnokban volt egyéni kiállítása.
Több mint tíz köztéri alkotása áll Szegedtől Kaposvárig az ország különböző városaiban, amelyek között a legjelentősebb az Ajka város parkjában álló Állatfigurák című szoborcsoportja. Ebben Fekete István regényeinek állathőseit örökíti meg. Elsősorban állatábrázolásaival vált ismertté (Játszó mackók; Fekvő borjú, Csikó), melyek életszerűsége és formai summázottsága az ókori magaskultúrák állatábrázolásaival vetekszik. Kőszobrainak letisztult formai megoldásaival a választott figurák tömbszerű alakítására törekszik, míg bronz plasztikáiban oldottabb formaképzéssel és festői hatásokra emlékeztető felületképzéssel él.
Emberábrázolásaiban az ókori egyiptomi és a klasszikus görög szobrászat értékei, kompozíciós és plasztikai megoldásai voltak a mintaadóak.
2004-ben a hódmezővásárhelyi Alföldi Galériában nagy, gyűjteményes kiállítása volt hetvenedik születésnapja alkalmából, amely ünnepen a város Pro Urbe díjjal tüntette ki.
Most 7 éve, 76 éves korában hunyt el.
