Kultúra, oktatásA vásárhelyi kerámiaművészet virágzó korszaka

2020. szeptember 30., szerda
 
A vásárhelyi kerámiaművészet virágzó korszaka

A Hódmezővásárhelyen az 1930-as években virágzó korszakát élő népi szecessziós kerámiaművészetet bemutató kiállítás nyílt szerdán a Tornyai János Múzeumban.

 

 

 

 

 


Miklós Péter múzeumigazgató elmondta, hogy jelentős hagyományai vannak a vásárhelyi fazekasságnak és az arra alapozott kerámiaiparnak. A polgári lakáskultúra kialakulásával - a parasztpolgárosodás részeként - ezek a tárgyak már nem funkciójukban voltak használatosak, hanem díszítőelemként jelentek meg, így a fazekasság művészetté vált.

A tárlat anyagának nagy részét Nagy Vera néprajzkutató, egykori múzeumigazgató saját gyűjteményéből került ki, kisebbik hányadát a múzeum anyagából válogatták.

 

Öt vásárhelyi fazekasmester mintegy száz munkájából állt össze a kiállítás, amelyeknek többsége a harmincas években, a népi szecessziós stílus virágkorában készült - mondta Nagy Vera. A szakember úgy fogalmazott, ezt a kerámiastílust a szocialista kultúrpolitika polgári giccsnek minősítette, a művészettörténészek nem találták eléggé művészinek, a néprajzkutatók pedig elég népinek.

 

A stílus megszületésében szerepet játszott, hogy a 19. század végén az olcsó, gyári készítésű edények megjelenésével megcsappant a kereslet a fazekasok által készített használati tárgyak iránt, viszont a parasztság polgárosodásával új igények jelentek meg. Nemcsak a festett bútorokat cserélték le polgári bútorokra, hanem a fazekasok által készített, elérhető árú díszedények iránti kereslet is megnőtt, amelyet a mesterek igyekeztek kielégíteni.

 

A vásárhelyi képzőművészek 1912-ben a vásárhelyi fazekashagyományokra alapozott, európai szintű kerámiahagyomány megteremtésének céljával hozták létre a Majolikatelepet, s a város fazekasait az itt született tárgyak inspirálták szecessziós kerámiák készítésére. Nagy Vera felidézte: munkásságában és személyes sorsában is kapcsolódik egymáshoz a kiállítottak közül három mester élete. A századelőn hatalmas műhelyt működtetett Lázi István, ahol segédként dolgozott Csenki István és Bán Imre is. Lázi István 1917-es halála után özvegye tovább működtette a műhelyt, ahol egykori segédei kialakították a díszedények egységesnek tekinthető szecessziós stílusát, amelyben feleségeik, az írókázással foglalkozó két Lázi-lány, Rozália és Etelka is szerepet vállalt.

 

A kiállításon láthatók az egykor pályáját kályhásként kezdő Fejes Sándor alkotásai is, akinek sajátos, rajzos díszítéssel készült munkái fővárosi és külföldi kiállításokon is szerepeltek.

A vásárhelyi kerámia történetében jelentős törést jelentettek az 1950-es évek, amikor a Majolikatelepet és a fazekasmesterek műhelyeit államosították, s a mestereknek a Porcelángyárban kellett korongosként munkát vállalniuk - tette hozzá a néprajzkutató.

 

A december 13-ig látható kiállításon bemutatott tárgyegyüttes a stílus korábbi mellőzöttsége ellenére fontos részét képezi a hódmezővásárhelyi kerámiakultúra fejlődéstörténetének, a város társadalmának, kultúrájának korabeli változásait is visszatükrözi.

 
 
VH
 

Olvassa el ezt is!

Borotvaélen táncol az Alföldvíz

Borotvaélen táncol az Alföldvíz

A cég forrásbevonás hiányában nem zárja ki a gazdasági ellehetetlenülését. A gondokat tetézi, hogy az alaptőke leszállításáról nem tudtak dönteni a Zrt. közgyűlésén.
Családi események Hódmezővásárhelyen 2020. 43. hét

Családi események Hódmezővásárhelyen 2020. 43. hét

"Mindannyiunk élete egy csepp a végtelen óceánban... De mi más az óceán, mint ezen cseppek sokasága, amit valami távoli egység mégis összefog..."
Kulturális Örökség Napjai Hódmezővásárhelyen

Kulturális Örökség Napjai Hódmezővásárhelyen

A képzőművészet, a restaurálás, a régészet iránt érdeklődők örömére, idén ismét csatlakozott a Tornyai János Múzeum az országos eseménysorozathoz.
Nagy az érdeklődés az Őszi Tárlat iránt

Nagy az érdeklődés az Őszi Tárlat iránt

A legtöbb pályamű festmény kategóriában érkezett, de a jelentős számú grafikai és plasztikai művek mellett szerepelnek multimédia alkotások is.
 

És ezt már olvasta?

Nemzeti Emlékezet Hete az Emlékpontban
Nemzeti Emlékezet Hete az Emlékpontban A történettudományi ülésen a forradalom szereplőinek, emlékezőinek, örököseinek és a kommunista hatalom viszonyát, az államszocializmus évtizedeitt mutatták be.
 
A Csepel Stadionban lépett pályára a Hódmezővásárhelyi FC
A Csepel Stadionban lépett pályára a Hódmezővásárhelyi FC A kapu előtti utolsó pillanatokban még nem sikerült a legjobb döntéseket és megoldásokat meghozni, így az Újpest nyert. Interjú Kandó Róberttel.
 
Közép-Európa kortárs kerámiaművészete Vásárhelyen
Közép-Európa kortárs kerámiaművészete Vásárhelyen A tárlaton 120 művész, mintegy másfélszáz izgalmas anyagból és különleges technikával készült alkotása ad keresztmetszetet a visegrádi országok művésztelepeinek életéből.
 
Életfogytiglan a vásárhelyi kettős emberölésért
Életfogytiglan a vásárhelyi kettős emberölésért Két év után megszületett az ítélet. Cikkünkben teljes egészében kirajzolódik a tragédia háttere. A részletekről nyilatkozott a Rendőrség.
 
Háromszáz oldalas kötet Tornyairól
Háromszáz oldalas kötet Tornyairól Nagy Imre, Nátyi Róbert és Tóth Károly művészettörténészek hat írásban foglalják össze Tornyai életművét, amelyhez hatalmas mennyiségű fotóanyag kapcsolódik.
 
Győzött a HLKC Kecskeméten
Győzött a HLKC Kecskeméten

Újabb fontos győzelmet szerzett a HLKC NB II-es felnőtt csapata. A vége magabiztos, nyolcgólos vásárhelyi siker lett.

 
Holtversenyben a tabella élén
Holtversenyben a tabella élén A remek teljesítményhez társult egy szorosabb védekezés, a megszokott erős asszisztjáték, valamint az, hogy a csapat minden tagja hasznosan és jó játékkal rukkolt elő