Esztergomban, a Duna-kanyar térségében Táton, Győr mellett a koroncói őrgátnál, valamint Lipót településen dolgoznak az MH 5. Bocskai István Lövészdandár katonái.
A debreceni és hódmezővásárhelyi helyőrségből összesen kilencszázan vesznek részt a katasztrófahelyzet elhárításában. Jelenleg is közel ötszázan erősítik, építik a gátakat, vagy vannak készenlétben az MH 25. Klapka György Lövészdandár és a győri MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred bázisán.
Újabb két PTSZ-M típusú lánctalpas szállító járművet szállítanak Szentendrére az MH 5. Bocskai István Lövészdandár hajdúhadházi kiképzőbázisáról. Ezen kívül négy rohamcsónakot és egy gumicsónakot indítottak útba Győr felé Debrecenből, a dandár hódmezővásárhelyi helyőrségéből pedig egy alumínium ladik, két rohamcsónak, és két gumicsónak segíti majd az árvízi védekezésben részt vevők munkáját.
Jelenleg Győrújfalu, Győr Iparcsatorna, Győrzámoly, és Ásványráró településeken, valamint ezek vonzáskörzetében építik és erősítik a gátakat a Bocskai-dandár katonái.
A legtöbb helyen a katonák homokzsákokkal magasítják a gátakat. A Győrhöz közeli Koroncón viszont a gát elég magasan áll ahhoz, hogy az évezred árvize ne juthasson át rajta, viszont a hullámzás gondot okozhat.
Csütörtökön délután térségben, körülbelül egy kilométer hosszúságban az MH 5. Bocskai István Lövészdandár hódmezővásárhelyi helyőrségében szolgáló 3. Bercsényi Miklós lövészzászlóaljának 150 katonája fóliákból és homokzsákokból úgynevezett hullámvédő gátat épít.
A katonák között a legtöbb már a harmadik-negyedik árvíz elleni védekezésben vesz részt, így nem szokatlan számukra ez a munka. Mint mondták, a helyiek általában kedvesen viszonyulnak hozzájuk, néha még kávéval is megkínálják őket, persze vannak, akik szó nélkül nyugtázzák a katonák jelenlétét.
„Kedden indultunk Győrbe Hódmezővásárhelyről, másnap reggel már kezdtük is a munkát. Reggel hattól este hatig dolgozunk. Most homokzsákokat töltünk és rakodjuk fel a gépekre, a munkavégző csoportok pedig építik a gátat. Egy gyakorlathoz képest például ez a munka megterhelőbb, mert kevesebb a szünet a munkavégzések között. Kétóránként tartunk tíz perc szünetet” – mondta Radnai Ádám hadnagy, az első század szakaszparancsnoka.
