Nyárra menetrendszerűen megjelennek a vérszívó szúnyogok, hogy csípésükkel sok kellemetlenséget okozzanak nem csak az emberek, de a házi kedvencek számára is.
Hódmezővásárhelyen és környékén az elmúlt hetekben az időjárási anomália miatt hirtelen megjelent szúnyoginvázió "felelőseit" kereső és a szúnyogirtás vélt vagy valós késése miatt vádaskodó vásárhelyiek hamar elfelejtették, hogy szinte minden évben ugyanez a helyzet játszódik le, néha két-három hét eltolódással.
Na de, meddig tart a szezon, mikor csíp a szúnyog, és mely betegségek írhatók a vérszívó számlájára? Az alábbi összeállításból kiderül.
A szúnyogfélék az egész világon előfordulnak, és elsősorban a meleg, nedves környezetet kedvelik. Hazánkban jellemzően májustól szeptemberig vannak jelen, általában 1-6 hétig élnek. Idegesítő zümmögésük számukra pozitív tartalommal bír – valójában nem más, mint nászra hívó hang.
A nőstény szúnyogok okozzák magát a csípést. Az esti, szürkületi órákban aktívak: este 6 és 10 óra között kell számítani a támadásukra. A nőstények - a hímekhez hasonlóan - életük nagy részében növényi nedveket szívogatnak, azonban a legtöbb fajnál a sikeres peterakáshoz szükség van madarak vagy emlősök vérének szívására is, életükben legalább egyszer. Minden elszívott vércsepp több száz pete lerakásában segíti őket.
A szúnyogok egyes embereket szívesebben csípnek meg, mint másokat. Ez nem csupán hiedelem, hanem valóban így van. A szúnyogokat a kilélegzett levegőben lévő szén-dioxid vonzza leginkább, emiatt a gyorsabb anyagcseréjű, testesebb embereket és a várandós kismamákat kedvelik, továbbá azokat, akiknek magasabb a testhőmérsékletük. A szúnyogok a látásuk alapján is válogatnak: állítólag nagyobb eséllyel veszik észre a fekete, a sötétkék és a piros ruhát viselőket.
A szúnyogok csípésük által többféle súlyos betegséget terjesztenek. Hazánkban a bőrférgességet és a szívférgességet – utóbbi az elmúlt években egyre gyakrabban fordul elő, újabb veszélyt jelent, a szívférges megbetegedések száma szaporodik. Hazánkban 3-4 olyan szúnyogfaj van, ami az emberre és a házi állatokra is veszélyes szív- és bőrférgesség kórokozóját hordozza.
Már 2014-ben írtunk a Vásárhelyi Hírekben, hogy azév júliusában Szerbiában már 17 beteget kezeltek a nyugat-nílusi láz tüneteivel. Közülük az egyiket a Vásárhelytől légvonalban 100 kilométerre lévő Óbecsén. Ő volt az első beteg a Vajdaságban. Az azóta eltelt években a helyzet rosszabbodott, a betegséget leginkább terjesztő tigris- vagy zebraszúnyog a klimaváltozás miatt egyre jobban terjed Európában. 2014-ben 10, 2017-ban 23, 2018-ban pedig már 225 fertőzéses esetet regisztráltak, 2014-ben még senki sem halt bele a nyugat-nílusi lázba, 2017-ben már négyen, tavaly pedig 15-en.
Szintén szúnyog terjesztheti a bőrférgességet, amely ugyan nem halálos betegség, de a féreg például eljuthat a szembe is, esetenként látászavart okozhat. A szívféreg fertőzés legfőképpen a kutyákra, a macskákra és a vadászgörényekre jelent halálos veszélyt, de a szívféreg lárva az emberi tüdőbe is eljuthat – a fertőződés forrása legtöbbször a beteg házi kedvenc.
