Ismét izgalmas helyszínre, 1600 éves különleges utazásra invitál a Tornyai János Múzeum, a Korok, kultúrák, lelőhelyek című sorozat záró előadásával. 

"Az ősi Selyemút, mely Kínát kötötte össze a Római Birodalommal nem pusztán kereskedelmi útvonalként szolgált, de a kultúrák, az eszmék, a vallások érintkezésének különleges színtere volt”- mondja Dr. Felföldi Szabolcs.

A Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének tudományos munkatársa elmondása szerint a titokzatos, homokba temetett városai a régészeti kutatás homlokterébe a 20. század legelején kerültek, többek között a magyar Stein Aurél belső-ázsiai expedícióinak köszönhetően. Ő volt az, aki nemcsak felfedezte, de több ízben ásatásokat is folytatott egy, a Takla-Makán sivatag szívében elhelyezkedő romváros, Nija maradványai között. Az egyedülálló épségben megmaradt rommezőt a Selyemút Pompejiének is tartják sokan, a rendkívüli állapotban megmaradt régészeti leletanyaga miatt. Itt nem csupán sírleletek, festett falú különleges házak, de több száz írott dokumentum is előkerült, ezek - a régészeti leletanyaggal karöltve - egyedülálló képet alkotnak egy 4-5. századi Selyemúton élő közösség vallási életéről, kereskedelméről, jogszokásairól, mindennapjairól. Stein Aurélt lenyűgözte az érzés, hogy a sivatag száraz klímájának köszönhetően nemcsak az épületek és régészeti leletek, de az épületeket körülvevő gyümölcsösök, szőlőskertek is szinte teljes épségben vészelték át az azóta eltelt 1600 évet.

Ebben a több mint másfél évezredes szőlőskertben végzett régészeti kutatásról számol be Dr. Felföldi Szabolcs, a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének tudományos munkatársa február 8-án, szerdán 17 órai kezdettel a Tornyai János Múzeumban.

A Határtalan régészet című folyóirat főszerkesztője a régészeti magazin lapszámait is bemutatja a Korok, kultúrák, lelőhelyek című sorozat téli záró előadásán.