
Az egyébként gyerekek kedvencét, a pockot most nagyon utálják a gazdák. Vásárhely környékén is ezerszámra garázdálkodnak.
A Vásárhely környéki gabonatáblákon is tarolnak a rágcsálók. Az ország több megyéjével azonos állapotok láthatók.
Hódi László, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóságának igazgatója elmondta: a megyében sok a rágcsáló a Békéssel közös határszakaszon, valamint a Maros völgyében, míg a Duna-Tisza közi homokos talajú területeken jobb a helyzet. Az erősen fertőzött gócokban jelentős a kár, egyes területeken a teljes termés odaveszett.
A Vásárhelyi Hírek információi szerint a Vásárhely környéki 2500 gazdálkodó gabonaföldjeinek jó részét sem kímélik a mezei pockok. A város határában vannak olyan 40-50 hektáros búzatáblák, amelyeken igen nagy a kár. A megkérdezett szakemberek elmondták, mindennek nagyrészt az az oka, hogy idén télen alig volt belvíz, plusz a szárazság miatt elsősorban a téli generáció nagy számban megmaradt. Jól látható, hogy a Vásárhely környéki földeken ott van nagyobb pusztítás, ahol legelő, vagy öreg lucernás határolja a gabonatáblákat.
A Csongrád Megyei Kormányhivatal csütörtökön közzétett megállapítása szerint jó közepes termésátlag várható az idén a megyében.
Az őszi árpa vetésterülete a megyében 20 500 hektár. A termésbecslések még hektáronként 4,2 tonna termésátlagról szóltak, a jelenlegi, nem végleges adatok szerint 3,8-4 tonna körül várható. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának szakemberei szerint ez jó közepes eredmény, ami a tavalyinál alacsonyabb, a tavalyelőttinél viszont kedvezőbb.
Az őszi kalászosok kedvező terméskilátásait a mezei pocok felszaporodása mellett nagyban rontotta az enyhe télnek betudható különféle gombabetegségek terjedése, az állati kártevők, úgy mint a vetésfehérítő, a gabonaszipoly tömeges megjelenése, Hódmezővásárhely, Makó és Szentes térségében. Így a hektáronkénti termésátlagoknál is nagy szórás lesz. A Kormányhivatal szakemberei szerint előreláthatólag hektáronként 2,5 tonnától 6 tonnáig változhat a termelők egyéni termésátlaga őszi árpából.
Mit kell tudni a pocokról:
Egy nagyon kicsi rágcsáló, hossza mindössze 8-10 cm, a farka 3-4 cm, testtömege 20-30 g. Háta, oldala barnásszürke, hasa piszkosfehér. Lábai fehérek.
Életmódja
Fátlan, nyílt területek, szántók, rétek lakója. Nemcsak száraz, hanem mocsaras réteken is előfordulhat. Leggyakrabban mezőgazdaságilag megművelt területeken él. Ősszel a gúlákba rakott kukoricaszárak, illetve a gabonakeresztek, bálarakások, szalmakazlak alatt sok pockot lehet találni. Télen behúzódhat a házakba, istállókba is. A föld alatt kb. 20-30 cm mélységben járatokat ás. Járatai egy központi kamrából és sugáralakban elhelyezkedő kijáratokból állnak. A központi lakrészt száraz fűvel, szalmával, levelekkel béleli ki. Téli álmot nem alszik. Télen a hótakaró alatt ás hosszú folyosókat, melyeket fűvel bélel ki.
Táplálkozása: A mezei pocok nagyon falánk mezőgazdasági kártevő. Mindenféle növényi anyagot megeszik: magok, füvek, gyökerek, levelek, gyümölcsök, bogyók, makk és dió is szerepelnek az étlapján. Szinte minden szántóföldi növényben kárt tesz, a kalászosoktól kezdve a lucernán és a kukoricán át a répáig és a burgonyáig.
Szaporodása: A mezei pocok nagyon szapora állat. Kora tavasszal, márciusban-áprilisban elkezd szaporodni. A nőstények 21 napig vemhesek, egyszerre 5-10 kölykük van. Az újszülöttek 1-3 g súllyal jönnek a világra, csupaszok és vakok. Öt napos korukra már egész testüket finom szőr borítja és 7 naposan a szemük is kinyílik. 18-20 napos korukig szopnak, ekkor a nőstény elválasztja őket. Mivel ellés után azonnal újra párzanak, ekkor már kell a hely a következő nemzedéknek. A mezei pocok nagyon korán, 2 hetes korban válik ivaréretté. Élettartama 0,5-2 év.