1947. április 12-én kezdődött meg a felvidéki magyarok kitelepítése Csehszlovákia területéről, s akikről a Magyar Országgyűlés 2012-es döntése óta e napon emlékezünk meg.
Az Emlékpontban április 12-én rendhagyó történelemórán hallhatunk a közel kétszázezer ember életét gyökeresen megváltoztató egyezményről, amely Vásárhely és Makó térségének több települését is érintette.
Az 1946. február 27-én aláírt lakosságcsere-egyezmény arra hatalmazta fel Csehszlovákiát, hogy annyi szlovákiai magyart telepítsen Magyarországra, amennyi Magyarországi szlovák önként jelentkezik a Csehszlovákiába való áttelepülésre.
1947 áprilisától 1948 decemberéig megközelítőleg 90 ezer szlovákiai magyart telepítettek át Magyarországra, ahonnan a helyükre 72 ezer szlovák települt át Csehszlovákiába.
Csehszlovákia jogot szerzett arra, hogy egyoldalúan kitelepíthesse azokat is, akiket a népbíróságai háborús bűnösnek nyilvánítottak.
Egy 2008-ban fellelt névjegyzék tanúsága szerint a kitelepítésre kijelölt magyarok száma 181 ezer volt,
A dél-alföldi régióban az egykori Csanád vármegye területén Pitvarost, Csanádalbertit és Ambrózfalvát is érintette ez a lakosságcsere.
Mind erről részletesen is hallhatunk április 12-én 11 órától, Nagy Gyöngyi, az Emlékpont történészének "Szétszórtak bennünket, mint hulló levelet…” című rendhagyó történelemóráján.
