Hátrahajtott fej orrvérzésnél, felülni rosszullétkor, nyállal kezelt seb, szorítókötés a vérzésre, kiszívott méreg méhcsípéskor, vagy éppen citromlé a herpeszre, esetleg nyers hús a sebes duzzanatra – csak néhány a leggyakoribb hibák közül, amelyeket sokan elkövetnek, ha magukat vagy a környezetükben megsérülteket kezdik gyógyítani.

Néha sokkal többet árthatunk, mint gondoljuk. Számos veszélyes tévhit kering a köztudatban, melyeket a következőkben igyekszünk eloszlatni.

Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány a Nagy Elsősegély Teszt keretében 1000 főt kérdezett meg többek között arról, hogy tudják-e, mi a teendő például, ha valaki elájul a napon, mennyi az ajánlott napi folyadékbevitel, vagy mi számít magas vérnyomásnak.

„A teszt értékeléséből kiderült, hogy sokan nincsenek tisztában a helyes válaszokkal, ezért az Alapítvány az eredmények nyilvánosságra hozatalával – és természetesen a jó megoldások feltüntetésével – olyan edukációs tevékenységbe kezdett, amelynek célja a lakosság egészségügyi tudásának javítása. A tesztet követően ezért nyáron a leggyakoribb nyári veszélyekre figyelmeztettünk, most pedig egy újabb problémakörre hívjuk fel a figyelmet” - mondja dr. Czakler Éva, az Országos Mentőszolgálat Alapítvány alelnöke, mentőorvos.

Az egyik legnépszerűbb tévhit a vérzéshez köthető, amit a legtöbben szorítókötéssel orvosolnak, ami azonban elzárja az adott végtag vérkeringését, így egy bajból kettőt csinálva könnyen szövetkárosodást okozhatunk. Alkalmazzunk inkább nyomókötést a seben, és ügyeljünk, hogy a használt anyagok mindig tiszták és sterilek legyenek. Fontos, hogy a végtagot a szív magassága fölé emeljük.

Orrvérzés esetén sokan azonnal hátrahajtják a fejüket, melynek következtében a vér hátracsorog, és az illető vagy saját vérébe fullad bele, vagy lenyeli azt, és hányni kezd. A legjobb, ha befogjuk az orrunkat, vagy zsebkendőt dugunk bele, körülbelül 10 percig. Ha ezután sem áll el a vérzés, azonnal forduljunk orvoshoz.

Ha valaki olyan rosszul lesz, hogy úgy érzi, le kell feküdnie, ne gátoljuk meg ebben. Amíg fennáll a rosszullét, ne ültessük fel, mert az ájuláshoz vezethet, ha pedig előrebukik a feje, az elzárhatja a légutakat, és leállhat a légzése is. Hagyjuk feküdni, ha fekvés közben elájulna, helyezzük stabil oldalfekvésbe.

Fertőzésveszélynek tesszük ki magunkat abban az esetben, ha méhcsípés áldozatai leszünk és a fullánkot kapargatással szeretnénk eltávolítani, a mérget pedig megpróbáljuk kiszívni a sebből, holott egy tiszta csipesszel és antihisztamin tartalmú krémmel gyorsan és szakszerűen orvosolhatjuk a bajt.

A fertőzéseknél maradva, nem lehet elégszer elmondani, hogy a nyállal „kezelt” seb biztosan nem gyógyul jobban vagy gyorsabban, azonban a szánkban, illetve a nyálban megtalálható baktériumok fertőzések melegágyául szolgálhatnak. Sajnos reflexszerűen kapjuk elvágott ujjunkat a szánkba, azonban ez egy olyan téves berögződés, amiről jobb minél előbb leszokni.

A sebes duzzanatra helyezett nyers hús hasonlóan az előzőekben felsorolt „praktikákhoz” szintén nem segít, azonban a benne található coli baktériumok elfertőzhetik a sérülést, és a mélyhűtőből közvetlenül előrántott fagyasztott termék is csak az érintett terület elfagyásához vezethet a duzzanat lelohasztása helyett. Jót azzal teszünk, ha fertőtlenítés, kötözés után törülközőbe tekert jéggel próbáljuk a fájdalmat és a látvány súlyosságát csökkenteni. 

Szintén rossz berögződés, hogy a legtöbben azt gondoljuk, a citromlé, az ecet vagy a pálinka jó ellenszere lehet annak a fájdalmas nyavalyának, amit úgy hívunk, herpesz. Nem érdemes bevetni őket, ugyanis nemcsak kimarhatják a bőrt, de alaposan ki is száríthatják azt, ami a gyógyulást csak még fájdalmasabbá teszi. Amire ilyen helyzetekben szükségünk lehet, azok a hámosító gyulladáscsökkentő készítmények, melyeknél azonban nem szabad elfelejteni, hogy csak tünetet kezelnek, nem feltétlen jelentenek végleges megoldást.

Gyakori az égési sebek otthoni (félre)kezelése is. Sokan zsíros anyaggal, például vajjal kenegetik, ráadásul betekerik, ami óriási hiba. A legfontosabb – ezekkel ellentétben – a legalább 10-15 perces hűtés (hideg folyó víz alá kell tenni), a tenyérnyinél nagyobb sérülés, hólyagosodás vagy láz esetén pedig az azonnali orvosi segítségnyújtás kérése.

Egy másik, és igencsak elterjedt tévhit, hogy az alkohol felmelegít minket a hidegben. Az arcunk talán kipirul és az a bizonyos melegség érzet is meglesz, amire egy téli forraltborozáskor vágyik az ember, azonban ezen túl mást nem várhatunk a dologtól, sőt!

„Valójában éppen az ellenkezője történik. Az alkoholnak értágító hatása van, a test felől a végtagokba áramoltatja a vért, és még jobban kihűléshez vezethet. Ezért a már meglévő, komolyabb kihűlés esetén a hideg vagy nedves ruhától kell megszabadulnunk és mielőbb száraz, meleg helyet kell keresni. Zavart beszéd vagy remegés esetén hívjunk szakszerű segítséget, amely a többi esetben is fontos és életmentő lehet, ha bizonytalanok vagyunk a helyes lépést illetően" - mondja dr. Czakler Éva.