Szeptember közepén a régióban elsőként írtunk arról, hogy a román állategészségügyi hatóság kéknyelv-betegség járványkitörést regisztrált Magyarország déli országhatártól mintegy 120 km-re, ahol pusztulnak az állatok. Akkor a cikkünkben - a Szerkesztőség agrárszaktanácsadói - a fertőzés átterjedésének lehetőségére hívták fel a figyelmet.

Mindez beigazolódott, mert szeptember 23-án a hazai állategészségügyi hatóság megfigyelési körzetet állított fel Békés és Csongrád megye egyes területein, majd október 18-án pedig már arról számoltunk be, hogy Hódmezővásárhely környékén három állattartó telep érintett a terjedő súlyos állatbetegség veszélye miatt.

A Csongrád Megyei Kormányhivatal Szerkesztőségünket most arról tájékoztatta, hogy az október közepén megállapított járványkitörésekkel együtt Csongrád megyében már 13 gazdaságban mutatták ki a kéknyelv betegség vírusát. A mai napig több kitörést jelentettek Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megye területén is. Hódmezővásárhelyen újabb 5 gazdaságban mutatták ki a vírust. 

Tájékoztatásuk szerint Csongrád megye területén az érintett 13 gazdaságból 36 állatot kellett kiemelni a járvánnyal kapcsolatban. A kitörések három eset kivételével kislétszámú gazdaságokat érintettek. Az újonnan megállapított esetek jelentős részére a szűrővizsgálatoknak köszönhetően derült fény. A következő települések érintettek: Deszk, Hódmezővásárhely, Csanádpalota, Szatymaz, Balástya, Ásotthalom és Szeged-Szőreg. Vásárhely környékén a batidai területeken jellemző az előfordulás.  

A kitörések körüli 20 km-es körben megfigyelési zárlatot rendelt el a hatóság, amely 40 napig áll fenn.

Mivel szúnyog terjeszti a megbetegedést így a kitörések körül a fertőzött állatok kiemelését követően 2 km-es körben légi szúnyogirtást rendel el a hatóság, valamint az adott gazdaság esetében földi rovarirtás is történik.

A szúnyogok által terjesztett vírusos állatbetegségre kizárólag a szarvasmarha, juh és kecske, valamint a vadon élő kérődzők fogékonyak, a kéknyelv-betegséget terjesztő vírus az emberi egészségre ártalmatlan. Az emberre az esetlegesen fertőzött állatokból előállított élelmiszerek sem jelentenek veszélyt. A magas lázzal járó betegség a kérődző állatok nyelvét, emésztőrendszerét, valamint izomzatát támadja meg. A fertőzött állatoknál az elhullási arány viszonylag alacsony, ám a betegség súlyos szövődményekkel járhat, és sokáig elhúzódhat.