Szegednek és Vásárhelynek egy agglomerációt kell alkotnia, kiaknázva az ipari-gazdasági-munkaerőpiaci együttműködésben rejlő lehetőségeket - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a vasarhely24.com-nak.

Lázár János a hírportálon szerdán megjelent interjúban úgy fogalmazott, olyan politikát szeretne megvalósítani az elkövetkező években, évtizedekben, amely összekapcsolja és ezáltal is erősíti a két várost, segíti, hogy a két település egy háromszázezres közösséget alkosson, ami versenyképessé teheti a régiót, és magas minőségű munkalehetőséget biztosít a térségben élők számára.

A politikus közölte, várhatóan még az idén megjelenik a közbeszerzési felhívás a Szegedet Hódmezővásárhellyel összekötő tram-train (villamos-vasút) járműveinek beszerzésére és a pályakorszerűsítésre, tavasszal már az építkezés is megindulhat.

A szegedi lézerközpont építése befejeződött, ezzel óriási lehetőségek nyílnak meg a város számára, de a kormány ígéretet tett egy 200 hektáros tudományos park létesítésére is - tudatta a miniszter.

Lázár János elmondta, a szerdai kormányülésre beterjeszti Botka László (MSZP) szegedi polgármester kérését a harmadik Tisza-híd és az új uszoda építéséről. A kormánynak mindkét projektet kiemelten kell támogatnia - tette hozzá.

A miniszter a Hódmezővásárhelyt érintő fejlesztések közül a 47-es út 13 kilométeres elkerülő szakaszának építését emelte ki, amely napi 20 ezer járműves átmenőforgalomtól tehermentesíti a települést.

A politikus kitért a hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Kar ügyére is.  A vasarhely24.com újságírójának arra a kérdésére, hogy sikerült megállapodni a Szegedi Tudományegyetemmel a városban működő Mezőgazdasági Kar sorsáról?- azt mondta:

- Nem, és nem is várható megállapodás. A mezőgazdasági főiskolák más típusú tudományegyetemekbe való integrálása súlyos tévedés volt. Az agrárfőiskolák ennek a vesztesei és nem a nyertesei lettek. A humán vagy reálegyetemek az agrárképzést és a mezőgazdasági karok fenntartását tehernek, nyűgnek, felesleges problémának tekintik: ezek az intézmények általában nem abban a városban és nem abban a központi egyetemi struktúrában működnek. Jövőre a kormánynak már az első negyedévében meg kell vizsgálnia, hogy a Magyarországon működő mezőgazdasági főiskoláknak hol a helyük, hogyan biztosítható magas színvonalú, versenyképes agrárképzés és ezen keresztül megfelelő munkaerő és szakember utánpótlás az agrárium számára. Sokkal egészségesebbnek tartanám, ha országosan egy integráció valósulna meg az agrártudományi képzésben: a felsőfokú oktatási intézmények egy hálózatba, egy intézményrendszerbe tömörülnének. A mezőgazdaság az ország versenyképessége és jövője szempontjából jelentősebb annál, minthogy az agrár-felsőoktatási intézmények egy-egy egyetem mostohagyermekei legyenek.

A vasarhely24.com az interjúban célzott arra is, amiről agrárszakmai körökben már 1-2 éve szó esett, nevezetesen, hogy Hódmezővásárhely regionális agrárközponttá épülne, amelyben kiemelt szerep juthat az oktatásnak is.

Lázár erre úgy reagált: - Vásárhelynek minden adottsága megvan ahhoz, hogy agrárközponttá váljon: nagyon jó a föld minősége, erős a helyi mezőgazdaság, magasak a város agrárbevételei, ide került a megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, van egy nagyon jó Agrárcentrumunk és nyitott a város az agrárintézmények befogadására, az agrárcégek támogatására. Minderre egy klasszikus, a növénytermelésre és az állattenyésztésre koncentráló felsőfokú képzést lehetne építeni, amire a magyar agráriumnak szüksége is van. Tehermentesíteni kell a szegedi egyetemet attól, hogy a hátán vigye a térség agrárfelsőfokú képzését is és újjá kell éleszteni a vásárhelyi mezőgazdasági kart. Hódmezővásárhely nagyon jó úton halad, hogy a közeljövőben a Dél-Alföld agrárcentruma legyen.