Az Alföldön, különösen a déli részén lakók számára nincsenek jó hírei a klimakutatóknak. Gyermekeink, unokáink, de még a mostani középkorúak is nagy valószínűség­gel érzékelni fogják, miként alakul­nak át az eddig tapasztalt jelenségek.

Vagyis a hőhullámok látványosan megszaporod­nak, csakúgy, mint az egyre erősödő viharok, fokozatosan kiszorulnak az ős­honos növényfajok, az emelkedő árak miatt nő a szegénység. Ami a legrosszabb: úgynevezett többlethaláleset várható az évszá­zad közepére Magyarországon a hő­hullámos napokon.

A Kárpát-medence klímájának válto­zása nem csupán a melegedésben lesz igazán érzékelhető, hanem a szélsősé­ges időjárási körülményekben: a heves esőzések és az azok következtében ki­alakuló villámárvizekben, az erősödő szélviharokban, a hőhullámokban és a forró napok számában.

Az Eötvös Loránd Tudományegye­tem Meteorológiai Tanszékének 2012-es kutatása szerint a 25 Celsius-fokot meg­haladó nyári nappali maximum-hőmér­sékletek száma 110 éve növekszik.

A Magyar Tu­dományos Akadémia közgazdaság- és regionális tudományi kutatóközpontjá­nak két éve kiadott elemző tanulmány­kötetében, melyben a hőségriadós na­pok (amikor három egymást követő napon a napi átlaghőmérséklet megha­ladja a 25 fokot) gyakoriságának 20-70 százalékos növekedésére számítanak 2050-ig. A napi átlaghőmérséklet 5 Cel­sius-fokos növekedése 6 százalékkal növeli az összes halálozás kockázatát, a legnagyobb mértékben pedig - mintegy 10 százalékkal - a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázatát emeli - szerepel az MTA tanulmánykö­tetében.

Az olyan leszakadó régiókban, ahol napjainkban is magasabb a mun­kanélküliség, alacsonyabbak a bérek, komoly szegényedési kockázattal kell szembenézniük az ott élőknek. Nógrád megyétől az északkeleti országrészen, az alföldi megyéken át a déli országré­szig szinte egybefüggő kedvezőtlen szo­ciális jellemzőkkel bíró térség rajzoló­dik ki a kutatások szerint.

Az Alföldön folyamatosan számolni kell a tanyavilág (komplex mezőgazda­sági területek) visszaszorulásával, ami nagyban átrajzolja a tájképet. A terüle­tek főleg szántókká alakulnak, ennek el­lenére a szántók esetében enyhe csök­kenésre kell számítani 2050-ig.

Mivel a klímaváltozás kikényszeríti a termelési költségek, így az energiaárak növekedését, ezért ez visszaköszön a fogyasztási költségekben, hátrányo­san érintve a szegényeket, ugyanakkor nagy társadalmi csoportokat szoríthat a szegénységi küszöb alá. A változások­nak leginkább kitett - az említett területeken, például a Dél-Alföldön - a laká­sok leértékelődésére is számítani kell. Nem elhanyagolható, hogy Magyaror­szágon eddig csak nagyon ritkán látott trópusi betegségek jelenhetnek meg, amelyek ellen éppen a szegény rétegek tudnak kevésbé védekezni.