Az Alföldön, különösen a déli részén lakók számára nincsenek jó hírei a klimakutatóknak. Gyermekeink, unokáink, de még a mostani középkorúak is nagy valószínűséggel érzékelni fogják, miként alakulnak át az eddig tapasztalt jelenségek.
Vagyis a hőhullámok látványosan megszaporodnak, csakúgy, mint az egyre erősödő viharok, fokozatosan kiszorulnak az őshonos növényfajok, az emelkedő árak miatt nő a szegénység. Ami a legrosszabb: úgynevezett többlethaláleset várható az évszázad közepére Magyarországon a hőhullámos napokon.
A Kárpát-medence klímájának változása nem csupán a melegedésben lesz igazán érzékelhető, hanem a szélsőséges időjárási körülményekben: a heves esőzések és az azok következtében kialakuló villámárvizekben, az erősödő szélviharokban, a hőhullámokban és a forró napok számában.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének 2012-es kutatása szerint a 25 Celsius-fokot meghaladó nyári nappali maximum-hőmérsékletek száma 110 éve növekszik.
A Magyar Tudományos Akadémia közgazdaság- és regionális tudományi kutatóközpontjának két éve kiadott elemző tanulmánykötetében, melyben a hőségriadós napok (amikor három egymást követő napon a napi átlaghőmérséklet meghaladja a 25 fokot) gyakoriságának 20-70 százalékos növekedésére számítanak 2050-ig. A napi átlaghőmérséklet 5 Celsius-fokos növekedése 6 százalékkal növeli az összes halálozás kockázatát, a legnagyobb mértékben pedig - mintegy 10 százalékkal - a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázatát emeli - szerepel az MTA tanulmánykötetében.
Az olyan leszakadó régiókban, ahol napjainkban is magasabb a munkanélküliség, alacsonyabbak a bérek, komoly szegényedési kockázattal kell szembenézniük az ott élőknek. Nógrád megyétől az északkeleti országrészen, az alföldi megyéken át a déli országrészig szinte egybefüggő kedvezőtlen szociális jellemzőkkel bíró térség rajzolódik ki a kutatások szerint.
Az Alföldön folyamatosan számolni kell a tanyavilág (komplex mezőgazdasági területek) visszaszorulásával, ami nagyban átrajzolja a tájképet. A területek főleg szántókká alakulnak, ennek ellenére a szántók esetében enyhe csökkenésre kell számítani 2050-ig.
Mivel a klímaváltozás kikényszeríti a termelési költségek, így az energiaárak növekedését, ezért ez visszaköszön a fogyasztási költségekben, hátrányosan érintve a szegényeket, ugyanakkor nagy társadalmi csoportokat szoríthat a szegénységi küszöb alá. A változásoknak leginkább kitett - az említett területeken, például a Dél-Alföldön - a lakások leértékelődésére is számítani kell. Nem elhanyagolható, hogy Magyarországon eddig csak nagyon ritkán látott trópusi betegségek jelenhetnek meg, amelyek ellen éppen a szegény rétegek tudnak kevésbé védekezni.
