
Nem is gondolnánk, hogy ha festett bútort látunk, jó eséllyel felismerhetjük a hódmezővásárhelyit. Ugyanis például jellemző festési mód és gyakori díszítőelem volt a szögletes, fülke alakú mező vagy a ládák függőleges éleit szegő, ferdén rovátkált léc, illetve a sötétkék, fekete vagy zöld alapon piros-fehér-sárga tulipános indadísz. Ezeknek a jellegzetességeknek mindegyikét láthatjuk a Tornyai János Múzeum most nyílt kiállításán.
A március 7-én "Hej tulipán, tulipán!" címmel nyílt népi bútorkiállításon, a múzeum frissen restaurált harmincnál több míves "paraszttrónus", tulipános láda, téka és tükör látható, amelyek a vásárhelyi festett bútorok virágkorából származnak.
A 19. században Hódmezővásárhely a népi bútorfestés egyik kiemelkedő alföldi központja volt. 1830 és 1850 közé tehető, amikor ezek a környék más, kisebb bútorfestő központjai számára is mintául szolgáltak.
Fekete András restaurátor a Vásárhelyi Hírek kérdésére elmondta, az 1800 –as évek elején készült festett bútorok az igazán értékes és ritka darabok.
A most kiállított bútorokat munkatársaival Molnárné Balázs Zsuzsával és Nagy Nándorral restaurálta. Mint mondta, szakmai ismereteik alapján, korhű anyagokkal pótolják a sérült, vagy hiányzó fa részeket, festéseket. Igyekeznek úgy rendbe hozni a bútorokat, hogy ne látszódjon a javítás helye. Viszont pontosan dokumentálják a kezük alól kikerült darabokkal kapcsolatos restaurálást
A kiállítást rendező Nagy Vera kiemelte, hogy népi bútorfestés a harmadik nagy vásárhelyi népművészeti kincs. Egyediségét és különlegességét az adja, hogy ellentétben a vásárhelyi fazekassággal és hímzéssel, ez a szakma mára teljesen eltűnt - mondta el a Tornyai-múzeum néprajzkutatója.
A kiállítási termekben április közepéig látható bútorok között, a legjellegzetesebb típusokat válogatták össze: tulipános ládákat, tékákat, székeket, gondolkodószékeket, padokat, bölcsőket és mívesen faragott és festett tükröket.
Az utolsó teremben a restaurálás fázisait tekinthetik meg a látogatók: a kiállított bútordarabokon jól megfigyelhető a tárgyak eredeti és felújított állapota közötti különbség, valamint a restaurátorok által elvégzett pótlások és helyreállítási munkálatok is.