
A korengedményes nyugdíjazási lehetőség valamilyen formában történő visszaállítását fontolgatja a kormány a vegyipari szakszervezet értesülése szerint. Emellett napirenden van az év végén megszűnő korkedvezményes nyugdíjat felváltó ellátórendszer kidolgozása is. Ennek legfőbb oka a több tízmilliárd forintos biztos költségvetési bevételi forrás lehetősége.
A nyugdíjrendszert átalakító lépések közül kétségkívül a legérthetetlenebb a korengedményes nyugdíjazási lehetőség megszüntetése. A korengedmény a költségvetéstől független foglalkoztatáspolitikai eszközként működött egészen a múlt év végéig. Ezt a Pénzcentrum.hu által tavaly június végén megszellőztetett Nemzeti Nyugdíjpolitikai Koncepcióról szóló előterjesztésben a Nemzeti Erőforrás Minisztérium is megerősítette, hozzátéve, hogy a korengedmény megszüntetésének nincs költségvetési hatása. A konstrukció azonban nem illeszkedett abba a Széll Kálmán Munkacsoport által kidolgozott koncepcióba, hogy mindenféle korhatár alatti nyugdíj rendszeridegen, vagyis ha indokolt, ha nem, meg kellett szüntetni.
A korengedmény lényege az volt, hogy a munkaadók - az előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság időpontjáig - előre, egy összegben befizették azoknak a nyugdíjhoz közeledő (az öregségi nyugdíjkorhatárnál legfeljebb 5 évvel fiatalabb) dolgozóknak a járadékát (postaköltséggel együtt), akiket létszámleépítés vagy egyéb ok miatt kénytelenek voltak elküldeni. Ez a lehetőség mindkét fél számára előnyös volt: a munkavállaló elbocsátás helyett nyugdíjat kapott, cserébe viszont határozott idejűvé változott a szerződése, így nem kellett neki végkielégítést adni, a megspórolt összeget a nyugdíj fedezetére fordíthatta a munkáltató. A lehetőséggel évente csaknem 10 ezer ember menekülhetett meg a munkanélküliségtől.
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai szerint 2004-2010. között összesen csaknem 87 milliárd forint összegben fizették meg a munkáltatók dolgozóik korengedményes nyugdíját. A gazdasági válság kirobbanása ezen a területen is erőteljesen érezhető volt: 2008-ban a megelőző évi összegnek csaknem a kétszeresét fizették be a munkáltatók a Nyugdíjbiztosítási Alapba munkáltatóik korengedményes nyugdíja címén. A következő évben csaknem 5 milliárd forinttal csökkent ez az összeg, majd 2010-ben ismét ugrásszerűen megnőtt, és már meghaladta a 20 milliárd forintot. A tavalyi évről egyelőre még nem készült el az összesítés. Miután 2011. december 31-ig volt lehetőség a korengedményes nyugdíjazásra, okkal feltételezhető, hogy a múlt évben újabb csúcsot döntött az ilyen címen a nyugdíjalapba befizetett összeg.
A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) információi szerint lassacskán kezdi felismerni a kormány, hogy a költségvetés számára előnyös lenne a korengedményes, illetve a korkedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőség valamilyen formában történő fenntartása - mondta el csütörtöki sajtótájékoztatóján Székely Tamás, a szakszervezet elnöke. Mint azt korábban a szaktárca is megállapította, a korengedmény megszüntetésének nem volt közvetlen költségvetési hatása. Közvetve azonban hátrányosan érintheti a büdzsét, ha a munkáltatók a jövőben a nyugdíj előtt állók tömkelegét bocsátják el, akiknek roppant nehéz elhelyezkedni a jelenlegi munkaerő-piaci környezetben. Így bekerülhetnek a munkanélküli ellátó rendszerbe, ami kiadást jelent a költségvetésnek.