Búcsú Almási Istvántól
Polgármesterétől búcsúzik Hódmezővásárhely. Tisztelt és szeretett polgárától búcsúzik a város. Halálának hírét hiábavaló és keserű kételkedéssel fogadtuk. Mert nem lehet, hogy mindaz a szeretet, emberség és életöröm, ami belőle áradt, egy pillanat alatt semmivé váljék.
Tudtuk, hogy beteg, és az idő múlásával lelkünk sötét zugaiban talán már ott is lapult a legrosszabbtól való félelem, de bizonyossággal hittük – mert ismerve őt, hinnünk kellett –, lesz ereje legyőzni a betegséget, s hamarosan újra ő elnököl majd megszokott derűjével a közgyűléseken.
Nem így történt. El kellett hagynia minket, holott élete és személyisége meghatározó vonása a hűség volt. Hűsége családjához és városához. Hűsége hitéhez és nemzetéhez.
Az Almási-család évszázados értékeire, a tisztes szorgalomra, a szép iránti fogékonyságra, a hitre és a becsületre -- mint megingathatatlan fundamentumra -- építette saját életét. A szeretet biztonságával vette körül ötven esztendőn keresztül feleségét, majd három gyermekét és unokáit.
Zenei tehetsége és a művészet szeretete egyéniségének meghatározója volt. Több mint két évtizeden keresztül tanárként és zenepedagógusként nemzedékeket nevelt a szépség, a vox humana iránti nyitottságra. Tagja volt a Molnár Dixieland Zenekarnak, alapítója és vezetője a Promenade Dixieland Band-nek. Számtalan alkalommal lépett fel emlékezetes koncerteken a kvalitását öröklő gyermekeivel, és büszke örömmel töltötte el legkisebb unokájának a tehetsége.
A Petőfi Művelődési Központ, majd a Németh László Városi Könyvtár igazgatójaként a helyi és a nemzeti kultúra legnemesebb hagyományaira építve szervezte a város művelődését. Különösen fontosnak tartotta a Németh László-kultusz ápolását. Alapító tagja és élete végéig támogatója volt a Németh László Társaságnak.
1994-től Hódmezővásárhely Önkormányzatának választott képviselője. Több mint két évtizeden keresztül szolgálta közösségét, és mindvégig – nehéz, embert próbáló időkben is – hű maradt elveihez és barátaihoz.
2000-től tizenkét éven át volt a város alpolgármestere, majd 2012-ben és 2014-ben meggyőző többséggel polgármesterré választották. Így vált teljessé élete és pályája, hiszen alpolgármesterként, majd a város első polgáraként meghatározó szereplője volt a város felgyorsuló fejlődésének. Hódmezővásárhely modernkori történetének legsikeresebb időszaka alpolgármesteri és polgármesteri munkásságának idejére esik. Az anyagi és a szellemi kultúra gyarapodásában és felvirágzásában ő maga is elévülhetetlen érdemeket szerzett. Még nem telt el fél esztendő azóta, hogy együttműködési megállapodást írt alá Magyarország kormányfőjével, amely a közeljövő új fejlesztéseihez biztosít jelentős forrásokat. Ezek megvalósulását azonban már nem követheti figyelemmel. Megfosztotta ettől a halál.
Közvetlen kapcsolatteremtő képessége, kedves egyénisége, műveltsége révén főszerepet játszott Hódmezővásárhely nemzetközi kapcsolatainak alakításában, fenntartásában is. A testvérvárosok vezetői mindenütt örömmel fogadták.
A gazdag életút során mindvégig hű maradt egyik legfontosabb családi örökségéhez, katolikus keresztény hitéhez. Egyházközösségének önzetlen, értékőrző és értékteremtő tagja volt.
Polgármesteri beiktatásakor egyik szeretett versével, Vörösmarty Liszt Ferenchez, a „hírhedett zenész”-hez írott ódájával köszöntötték. Vörösmarty költeményében a hazáját szerető ember legfőbb kötelességeként a nemzeti közösséghez, annak múltjához való hűséget jelöli meg a jövő érdekében:
„És ha honszerelmet költenél fel,
Mely ölelve tartja a jelent,
Mely a hűség szép emlékzetével
Csügg a múlton és jövőt teremt,
Zengj nekünk hatalmas húrjaiddal,
Hogy szivekbe menjen által a dal;”
Almási István polgármester úr emlékét életútjához méltó tisztelettel és nagyrabecsüléssel őrzi meg szeretett városa, Hódmezővásárhely.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
