Vásárhelyen is előfordul panasz a menzakosztra, ám annak sokkal jobbá tételét mindenki fontosnak tartja, bár a harc nem lesz egyszerű: az igényesebb menük sokkal több pénzbe kerülnek majd, és ezt vagy a szülőknek kell kifizetniük, vagy az államnak.
Illetve hiába egészségesebb egy étel, ha a gyerekek nem ismerik, és ezért eleinte nem eszik meg. Hogy ez valóban így lesz, szeptember helyett, majd csak januártól tudjuk meg.
Ugyanis szeptember helyett jövő év január 1-jével lép életbe a közétkeztetésről szóló rendelet, amely szabályozza az iskolai menzákon, kórházakban adandó ételek elkészítését, tápanyagtartalmát, és mérföldkő a sófogyasztás csökkentésében - jelentette be Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságügyért felelős államtitkára augusztus 7-én budapesti sajtótájékoztatóján. Az államtitkár azt mondta, azért halasztják el a rendelet hatályba léptetését, mert több jelzést kaptak a közétkeztetés résztvevőitől, hogy - szerződéseik, alapanyag-beszerzéseik miatt - nem elegendő a felkészülési idő. Az államtitkár hangsúlyozta: a sótartalomra vonatkozó intézkedések az ötévesnél fiatalabb gyerekek számára január 1-jén lépnek hatályba, az idősebbeknél fokozatosan, 2021-ig kell elérni a kívánatosnak tartott öt gramm/nap adagot. Jelezte, a mintamenza program tapasztalatai alapján a jelenleg a közétkeztetésre fordított összegből a rendelet által előírt tápanyagok beszerezhetők, az ételek előállíthatók, így nem várható a menzai díjak emelkedése a rendelet miatt.
Addig is marad az óvodások egyik kedvenc reggelije, a tejfölös kenyér, ebédre lehet még a túrógombóc, túróscsusza.
Összeszedtük a leglényegesebb előírásokat, amelyek alapján a közétkeztetésben érdekelteknek be kell majd tartaniuk. Érdemes átböngészni, ki mennyire ért egyet vele, vagy éppen túlzónak véli:
A rendelet kiterjed minden olyan intézményre, amely a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint nevelési-oktatási, szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat, illetve a gyermekjóléti alapellátást és a gyermekvédelmi szakellátást biztosít, ezen felül minden közétkeztetőnek számító intézményre vagy természetes személyre.
A kórházi, bölcsődei, óvodai és iskolai étkeztetésre vonatkozó legfontosabb előírások szerint:
Egész napos étkeztetés esetén egy főre biztosítandó legalább
a) 0,5 liter tej vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejtermék,
b) négy adag zöldség - ide nem értve a burgonyát - vagy gyümölcs, ezekből legalább egy adag nyers formában,
c) három adag gabona alapú élelmiszer.
Fekvőbeteg-gyógyintézeti étkeztetés esetén egy főre biztosítandó legalább
a) 0,5 liter tej vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejtermék,
b) négy adag zöldség - ide nem értve a burgonyát - vagy gyümölcs, ezekből legalább egy adag nyers formában,
c) három adag gabona alapú élelmiszer.
Bölcsődei étkeztetés esetén egy főre biztosítandó legalább
a) 0,4 liter tej vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejtermék,
b) három adag zöldség - ide nem értve a burgonyát - vagy gyümölcs, ezekből legalább egy adag nyers formában,
c) két adag gabona alapú élelmiszer.
Napi háromszori étkezés szolgáltatása esetén egy főre biztosítandó legalább
a) 0,3 liter tej vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejtermék,
b) két adag zöldség - ide nem értve a burgonyát - vagy gyümölcs, ezekből legalább egy adag nyers formában,
c) két adag gabona alapú élelmiszer.
Napi egyszeri étkezés szolgáltatása esetén egy főre biztosítandó legalább egy adag zöldség - ide nem értve a burgonyát - vagy gyümölcs.
Az előírt gabona alapú élelmiszerből legalább egy adagnak teljes kiőrlésűnek kell lennie.
Az 1-3 éves korcsoport részére 2,8 % vagy 3,6 % zsírtartalmú, a 3 év feletti korcsoport részére 1,5 % vagy ez alatti zsírtartalmú tej biztosítandó.
A kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti helyi kistermelőtől származó tej esetében a 1,5 %-nál magasabb zsírtartalmú tej felhasználása minden korcsoportban megengedett.
Az italként kínált tej hozzáadott cukrot nem tartalmazhat.
Tejföl és tejszín kizárólag ételkészítéshez használható fel.
A fogyasztásra kész élelmiszerként beszerzett ízesített tejkészítmények hozzáadott cukrot nem tartalmazhatnak.
Zsiradék legfeljebb a nyersanyag-kiszabati előírásban feltüntetett mennyiségben használható fel, kivéve a sütemények készítésénél történő felhasználást.
Bölcsődei étkeztetés esetén bő olajban sült étel nem adható.
A szükséges folyadék biztosítására az ivóvízen kívül tea vagy ásványvíz adható.
A tea legfeljebb a nyersanyag-kiszabati előírás szerint megengedett mértékben tartalmazhat hozzáadott cukrot.
Tíz élelmezési nap átlagában a napi összes energiamennyiség legfeljebb 30 %-a, bölcsődei étkeztetés esetén 35 %-a származhat zsiradékból.
Tíz élelmezési nap átlagában a hozzáadottcukor-tartalom a napi összes energiamennyiség legfeljebb 8 %-át teheti ki.
Vaj legfeljebb három alkalommal használható fel, a nyersanyag-kiszabati előírásban feltüntetett mennyiségben, kivéve a cukrászati termékek készítésénél történő felhasználást.
Bő zsiradékban sült étel egy alkalommal szerepelhet az étrendben.
Tejszín egy alkalommal használható fel.
Közétkeztetésben az alábbi élelmiszereket nem lehet felhasználni:
a) sótartalmú ételport, sótartalmú leveskockát állományjavításon vagy ételízesítésen kívüli célra,
b) 30 %-nál magasabb zsírtartalmú húst,
c) 23 %-nál magasabb zsírtartalmú húskészítményt,
d) 18 év alatti korcsoport számára koffeintartalmú italt, a 10. § (1) bekezdése szerinti tea, illetve a kakaó kivételével,
e) a népegészségügyi termékadóról szóló törvény szerinti energiaitalt,
f) alkoholt tartalmazó élelmiszert,
g) szénsavas vagy cukrozott üdítőt, nem gyümölcs alapú szörpöt,
h) a savanyú íz szabályozása céljából hozzáadott cukrot 15 g/litert meghaladó mennyiségben tartalmazó gyümölcsnektárokat és egyéb gyümölcs alapú italokat,
i) az 1-3 éves és a 4-6 éves korcsoportok számára sertés- és baromfizsírt.
Közétkeztetésben az 1-6 éves korcsoport számára az alábbi élelmiszerszínezékeket nem lehet az ételkészítés során felhasználni:
a) narancssárga S (E 110),
b) kinolinsárga (E 104),
c) azorubin (E 122),
d) alluravörös (E 129),
e) tartrazin (E102),
f) neukockin (E 124).
Édesség önállóan ebédként nem adható; egyéb főétkezésként és kisétkezésként kizárólag legalább 1/3 rész gyümölcsöt vagy 1/3 rész tejet vagy tejterméket tartalmazó édesség adható.
Édesítőszer a hat év alatti korcsoportnak - a diétás étkezést igénylő szénhidrátanyagcsere-zavarban szenvedők kivételével - nem adható.
Az EMMI rendelet egyik átmeneti rendelkezése szerint viszont az 1-3 éves és a 4-6 éves korcsoportok számára megadott sózási értékeket 2014. szeptember 1-jétől kell teljesíteni. (Ezt a határidőt tolták ki 2015. január elsejére!) Egyébként a rendelet a sóbevitel folyamatos évenkénti csökkentését is előírja.
