A hódmezővásárhelyi Emlékpontban rendezte ünnepi közgyűlését megalakulásának 25. évfordulóján a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület.
Fotók: Emlékpont
A Honismeret napja alkalmából – a történelemtudós Bél Mátyás születésnapjához kötődően – az egyesületet tizenöt éve vezető Prof. Dr. Blazovich László részére az országos Honismereti Szövetséget irányító Debreczeni-Droppán Béla merített papíros díszoklevelet adott át, míg az egyesület Nagy György-emlékplakett adományozott vezetőjének.
Dr. Miklós Péter, a vendéglátó intézmény vezetője köszöntőjében rámutatott: bár a honismereti mozgalom a rendszerváltás előtt indult, a tagok által feldolgozott témák koraszakokon át ívelnek, és a következő generációk számára az értékek átadását emelte ki a negyedszázada működő megyei egyesület feladatai közül.
Debreczeni-Droppán Béla kiemelkedően aktívnak nevezte a Csongrád megyében működő egyesületet, amely a legtöbb határon átnyúló kapcsolatot tart fenn a régióban működő honismereti szervezetekkel. Jelentősen nőtt az egyesület taglétszáma, és örvendetesen sok fiatal található a megyei szervezet soraiban – értékelt az országos elnök.
Az egyesület egyik alapítója, és annak másfél évtizede vezetője, Prof. Dr. Blazovich László munkásságáról Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna, a szervezet titkára elmondta: az elnök korábban, a megyei levéltárat vezetve intézményi hátteret biztosított a civil szervezet működéséhez, amelynek tevékenységét többször is megújította, és mint fogalmazott, ezért is kerül a legjobb személyhez a Nagy György-emlékplakett. A díjazott elnök az egyesület múltját értékelve kijelentette: a rendszerváltás előtt a Hazafias Népfront támogatásával működött egykori bizottság az új formában önmagát eltartani képes, és önmagáért elkötelezetten dolgozó egyesületté formálódott.
A Honismereti nap előadássorozatában – melynek témája a megyei értékek számbavétele volt - Dr. Fári Irén Szeged épített értékeit vette számba, kiemelve, hogy a szegedi árvíznek köszönhetően a megyeszékhely ikonikus épületeinek nagy része a 18. század után épült, és jelentős turisztikai vonzerőt jelentenek a város számára. Urbancsok Zsolt, a makói levéltár osztályvezetője a makói helyi értéktárról elmondta: az épített környezet mellett olyan értékek is a tár részeivé váltak, mint a „messze van, mint Makó Jeruzsálemtől” szólás is, de javasolták, hogy a csak a maros-parton megtalálható, muslica-szerű rovar, az európai nyeles szemű légy is legyen makói érték. Bár ezt a helyi bizottság első körben elutasította – csúnyának találva az ízeltlábút -, reményét fejezte ki, hogy mégis az értéktár része lehet a különleges légyfajta.
Apjok Vivien dolgozatában a szintén 25 éves Makói Hagymafesztivált vette górcső alá. A rendezvény a hungarikumként elismert, védett növényre és globalizációval szemben kialakult helyi identitás keresésére alapult, egyre nagyobb népszerűségnek örvend nemcsak a térségben, hanem az országos turisztikai rendezvények sorában is.
Labádi Lajos Szentes értékei között a polihisztor Kiss Bálint tevékenységét méltatta, a református esperes egyházi tevékenységén túl tankönyveket írt, a mezőgazdasággal foglalkozva vasekét készített, sőt a mai kombájn elődjének működését is kidolgozta. Georgiádes Ildikó a csongrádi értéktárból a halászházak, a Szent Rókus Templom és a csongrádi fahíd története mellett a bokrosi borok kultuszát és szent Orbán szobrának tiszteletét elemezte előadásában.
Ormos Zsuzsanna Vásárhelyről, mint az alföldi festészet fővárosáról szólt a konferencián, rámutatva, hogy a város szerette és megbecsülte festőit, és nemcsak a helyhatóság, hanem a helyi gazdák is biztosították a mecenatúrát. Az előadó kiemelte: a festészetnek Vásárhelyen nemcsak múltja, de jelene, és így jövője is van a városban, amelyet a Vásárhelyi Őszi Tárlatok sorozata is megalapoz.
A konferenciát záró előadásában Dr. Miklós Péter az általa vezetett Emlékpont működési területeit ismertetve kiemelte az oktatást, rámutatva, hogy a közoktatási funkciók mellett az Emlékpont számos felsőoktatási intézménnyel áll munkakapcsolatban. Az intézmény által létrehozott kiállítások közül napjainkban a ’Rákosi börtönei’ örvend a legnagyobb népszerűségnek, számos városban láthatták és fogják látni a korszakot realisztikus eszközökkel bemutató installációt.
Dr. Miklós Péter elmondta: a tudományos kutatások során az intézmény korábbi történésze, Vincze Gábor feltárta a városban élőket érintő valamennyi népbírósági pert, és most a szintén történész Nagy Gyöngyi kutatja az egykori igazoló bizottságok tevékenységét.
