Közelmúltunk hidegháborús hétköznapjait és forró fordulópontjait örökíti meg az Emlékpont galériájában április 14-én megnyílt vándorkiállítás.
Fotók: Emlékpont
– A magyar és a lengyel nép történelme is tele van tragédiákkal és ennek a kiállításnak célja a múltat a fiatal nemzedékkel megismertetni, hogy ezek az események soha nem történjenek meg újra – mondta Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete csütörtök délelőtt Hódmezővásárhelyen, amikor az Emlékpontban megnyitotta A hidegháború – Egy megosztott világ rövid története című kiállítást.
A világtörténelem 1945 és 1990 közötti „hidegháborús” időszakát az ötven tablón, mintegy háromszáz fotóval bemutató kiállítási anyagát a Lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete állította össze, amely kiváló helyre került az Emlékpontba – jelentette ki Almási István. Hódmezővásárhely polgármestere rámutatott: a magyar és a lengyel nép azonos gyökerekből táplálkozó történelme a múltban és a jelenben is igazolja, hogy azonos módon reagálunk a hatásokra: az elnyomásra a magyarok 1956-tal, a lengyelek a Szolidaritással válaszoltak és mindkét reakció a kommunizmus bukását készítette elő.
A kiállítás fotói jól szimbolizálják a hidegháborús időszak kettéosztott világát, amely a középkorú generációnak még élete része, azonban a fiataloknak már történelem – fogalmazta meg Roman Kowalski. A nagykövet megnyitójában kijelentette, bízik abban, hogy a diákok a kiállítást felkeresve nemcsak egy történelemóra élményében részesülnek, hanem az is rögzül bennük, hogy nem köszönthet be újra a kor, amikor kortársaiknak napalm elől kell menekülni, vagy a csecsemőket az édesanyáknak a szögesdróton kell átadniuk.
– Térségünket nemcsak egy, hanem két vasfüggöny is szorításban tartotta – mutatott rá Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője, kifejtve: szögesdrót nemcsak a nyugati demokráciáktól zárta el térségünket, de magától a Szovjetuniótól is drótakadály tartotta távol a kontinens közepén élőket, akik köztes ütközőzóna funkciót láttak el a szovjet expanzió árnyékában. Azonban a szabadság erejét mutatta meg a magyar Mindszenty József, vagy a lengyel Karol Wojtyla, akiről az akkori szovjet pártvezér, Andropov elképzelni sem tudta, hogy szocialista országban születettként hogyan lehetett a katolikus egyház feje. Márpedig II. János Pál hirdette: ne féljetek – üzenve, hogy a terrorra épülő rendszerek sokáig nem tarthatók fenn.
Az igazgató a sok száz fotó közül kiemelte a Gorbacsovot ábrázoló sajtófelvételt, amelyen az első és utolsó szovjet elnök, miután felhívta George Busht, hogy boldog karácsonyt kívánjon, épp aláírni készül a Szovjetunió megszűntét rögzítő dekrétumot, azonban tollából kifogy a tinta, és a CNN riporterétől kér kölcsön íróeszközt. Miklós Péter leszögezte: e fotó jól ábrázolja, hogy a Szovjetunió léte épp olyan abszurd volt, mint megszűnése.
