Lázár János polgármester, országgyűlési képviselő, történészekkel és Blazovich Péterrel, az Emlékpont vezetőjével közösen tartott sajtótájékoztatóján a múzeum legújabb feltáró munkájának eredményeiről számolt be Budapesten.
A hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeum 2006-ban alakult azzal a céllal, hogy az 1945 és 1990 közötti időszak eseményeit részletesen feldolgozza, és a feltárt anyagokat az érdeklődők elé tárja. Lázár János a történészekkel és Blazovich Péterrel, az intézet vezetőjével közösen tartott sajtótájékoztatóján a legújabb feltáró munka eredményeiről számolt be. Mint kifejtették: a kutatás során - Fráter Olivér, Ungváry Krisztián és Boér Zoltán történészek munkájának köszönhetően -, mintegy 669 volt, "Szigorúan Titkos" (SZT) minősítésű tisztre vonatkozó adat vált megismerhetővé. Ezzel összefüggésben a kezdeményezők egy honlapot is indítottak, hogy minél szélesebb kör ismerkedhessen meg az előző rendszer e szeletével is. A Fidesz frakcióvezetője kiemelte: minél hamarabb nyilvánosságra kell hozni az 1945 utáni összes pártállami dokumentumot, így a Kádár-rendszer iratait is, mert mindenkinek joga van megismerni a múltat.
Mint az a http://szigoruantitkos.hu/ honlapon közölt bevezető tanulmányban olvasható: a kutatás az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, a BM III/II. Csoportfőnökség állományába tartozó SZT-tisztek iratanyagának feldolgozását tűzte ki feladatul.
A közölt adatok a kutatási engedély birtokában tudományos kutatás céljából a Levéltártól kért iratokban található adattartalmak tényszerű közlésére szorítkoznak. A kutatás négy forráscsoportot vont be a feldolgozás körébe. Kiindulópontja az a 409 darab SZT-karton volt, amely a közzétett adatbázis gerincét alkotja. Ezt egészítette ki a fogyatéki anyag részét képező, a III/II. Csoportfőnökség titkos és szigorúan titkos állományú beosztottainak iratai között található illetményügyek 375 db dossziéja, és az a 66 darab fedőszámos SZT-karton, amelyek feldolgozása révén számos kiegészítő adat jutott a történészek birtokába. A kutatás legfontosabb alapanyagát az a 386 darab SZT-tiszti személyi gyűjtő jelentette, amely változó összetételben ugyan, de főszabály szerint a szolgálati adatlap mellett felvételi javaslatot, minősítést, önéletrajzot, igazolványképet, valamint a szolgálati idő megállapításához szükséges dokumentumokat tartalmazza. Az összesített adatok alapján elmondható, hogy ezen iratcsoportokból 669 SZT-tisztre vonatkozólag sikerült adatot nyerni, akik közül 548 személy név szerint is beazonosítható volt. A csak fedőszámmal szerepeltetett 122 fő közül azonban - további levéltári kutatás révén - még számos személy azonosítható be.
A közgyűjtemény feladatáról szólva Blazovich Péter, az Emlékpont Múzeum igazgatója kifejtette: működésük kezdetétől fogva törekedtek arra, hogy a helytörténeti témák mellett országos eseményeket is feldolgozzanak. A most nyilvánosságra hozott információk is az országos jelentőségű folyamatok sorába illenek be. Hozzátette: különösen fontos, hogy a közelmúlt teljes feltárása mihamarabb lezáruljon. Az intézetvezető elmondta: nem titkolt céljuk az is, hogy e kutatások azon generációk számára is elérhető legyen, akik már közvetlenül nem tapasztalták meg a diktatúra nyomasztó légkörét.
"Senki életpályája felett nem törünk pálcát"
Lázár János, Hódmezővásárhely polgármestere kiemelte: mindenkinek joga van megismerni múltját. Hozzáfűzte: az Emlékpontot "a múltat végképp megismerni" eszményének jegyében hozták létre. A legfontosabb, hogy kellő információhoz juttassuk a felnövekvő generációkat is. Amellett, hogy a múzeum egy állandó kiállításnak ad otthont, mintegy 7000 hódmezővásárhelyi és környékbeli diáknak biztosít lehetőséget, hogy e korszakot megismerje - szögezte le a politikus.
Lázár kifejtette: a folyamatos kutatás biztosítása érdekében együttműködésre törekszenek a Szegedi Tudományegyetemmel és más intézetekkel, kutatókkal is. Ennek jegyében alakult ki az Ungváry Krisztián és az Emlékpont közötti kooperáció is - tette hozzá a frakcióvezető. Lázár köszönetet mondott a történésznek azért, hogy felhívta a figyelmet az SZT-tisztek kartonjainak történelmi dokumentum minőségére, amiből az következett, hogy kutathatóvá, és a nyilvánosság számára is megismerhetővé váltak ezek az anyagok. A frakcióvezető hangsúlyozta: teljes egészében nyilvánosságra kell hozni minden dokumentumot, hogy megismerhetővé váljon a kádári diktatúra.
Hozzátette: minden olyan törvényi akadályt el kell hárítani, ami nem teszi ezt lehetővé. Egy dolog ugyanis az, hogy a Történeti Levéltárban kutatók feldolgozzák a múltat, és egy szűk szakmai kör számára publikálják eredményeiket, azonban nagyon fontos, hogy vizuális értelemben is átadhatóak legyenek ezek az információk egy jóval szélesebb kör számára is - fogalmazott a politikus.
Lázár beszédében kitért arra is: elvárás volt részükről a kutatással szemben, hogy ne egy összegző tanulmány szülessen, hanem kommentárok nélkül közöljék a dokumentumokat és értékítéletet se fűzzenek azokhoz. Döntse el mindenki maga, hogy hogyan értékeli ezt a korszakot! - emelte ki a politikus. Mi senki életpályája felett nem akarunk pálcát törni, de biztosítani szerettük volna, hogy kellő információ álljon rendelkezésre minden embernek saját értékítélete kialakításában - szögezte le. Minden diktatúra akkor érthető meg a lehető legjobban, ha a lehető legtöbb információ áll rendelkezésre az adott korszakról, e kutatással is ezt szerettük volna elősegíteni - zárta beszédét Lázár János.
"A második legősibb mesterség"
Az SZT-tiszti rendszer viszonylag kevéssé ismert hazánkban, pedig a fennmaradt iratokból elég jól rekonstruálható - mondta Ungváry Krisztián történész. Hozzátette: a titkosszolgálat a második legősibb mesterség, és mindig voltak hivatásos gyakorlói is.
Ez esetben olyan tiszti állományról van szó, akik a munkájukat fedőmunkához és beosztáshoz kötötten végezték. Azaz valahol büfésként, osztályvezetőként dolgoztak, ugyanakkor információkkal látták el az állambiztonsági szerveket. Őket az úgynevezett "társadalmi kapcsolatoktól" az különböztette meg, hogy a Belügyminisztérium állományához tartoztak, és hivatalos rendfokozattal rendelkeztek - mondta a történész.
Hozzátette: munkájukat minden esetben önként és "ideológiailag megalapozottan" végezték. Annak ellenére, hogy e kör nem kényszer hatására tette, amit tett, a magyar sajtóban ritkán jelentek meg. Ezt igen nagy hiányosságnak tartottuk, ennek hatására kezdtük feldolgozni az SZT-tiszti rendszert. Alapvetően 1969-ben született meg az a szabályozás, ami ezt a rendszert a rendszerváltásig meghatározta - jegyezte meg Ungváry.
Két csoportra fókuszált a kutatás: egyrészt a BM hivatásos állományából leszereltek azon körére, akik a civil életben más munkát választottak, de továbbra is információkkal látták el a titkosszolgálatot. Másrészt: azon személyek, akik valahol állásban voltak, de semmilyen hivatalos módon nem kötődtek a BM-hez. Azonban állásukban olyan információkhoz jutottak, ami miatt érdemes volt őket szigorúan titkos állományú tisztként nyilvántartani -fejtette ki a történész.
Ungváry kitért arra is: az SZT-tiszti rendszer a Kádár-korszakban folyamatosan fejlődött, s bár létszámban korántsem nagy csoportról van szó, mégis az állambiztonságilag releváns információknak az SZT-tisztek majdnem akkora hányadát biztosították, mint az úgynevezett ügynökök.
Mindenki hozzászólhat a közzétett adatokhoz
Fráter Olivér, a kutatás másik főszereplője elmondta: az SZT-tisztek világa eddig alapkutatási szinten soha nem került még feldolgozásra. Hozzátette: olyan forráscsoportokat vontak be a kutatásba, amelyeket egy-egy ügy kapcsán ugyan már érintettek, azonban összességében még nem. Nem egy adatbázis, hanem egy tudományos igényű elektronikus publikáció létrehozása volt a cél. A történész elmondta: azért ezt a formát választották, hogy minél több ember számára váljanak elérhetővé ezek az információk, illetve biztosítani szerették volna az interaktivitást is. Azaz akár az érintettektől, akár az érdeklődőktől is érkezhetnek visszacsatolások, amely információk akár valós időben is megjelenhetnek a honlapon.
Fráter kiemelte: a megjelent publikációban azok a személyek vannak feltüntetve, akiket az egykori BM szigorúan titkos állományú tisztként tartott nyilván. A kutatásokat kizárólag a Levéltárban fellelhető iratanyag feldolgozása alapján végezték.
A történész a www.szigoruantitkos.hu honlapot bemutatva úgy fogalmazott: az oldalon könnyen nyomon követhető, hogy mely személyek, milyen parancsok alapján, hogyan végezték munkájukat. Nemcsak a tisztek alapadatai vannak megjelenítve, de elérhetőek a személyi adatok, szolgálati adatok, sőt ezen emberek egykori lakhelye is. Ezekből az információkból további kutatások végezhetők.
Térképen is meg lehet keresni az SZT-tisztek egykori lakhelyét
Boér Zoltán egy konkrét személy adatlapján keresztül mutatta be, hogyan működik az adatbázis. A történész kifejtette: az adatbázis létrehozásánál a források szolgáltak alapul. Boér egyedülállónak nevezte azt a rendszert, mint mondta "egy megsárgult, átláthatatlan irathalmazból" egy könnyen áttekinthető, jól használható rendszert alkottak meg. A történész érdekességként említette meg azt, hogy egy térkép segítségével a tisztek egykori címe is megismerhetővé vált, ami egyben szociográfiai lenyomatot is ad erről a körről.
Forrás: fidesz.hu
